Drámai mértékben nőtt, egy év alatt megháromszorozódott NATO-országokat érő orosz légtérsértések száma.

Csak tavaly 18-szor sértették meg oroszok az észak-atlanti szövetség légterét, minden jel szerint nem elszigetelt incidensekről, hanem tudatos, egyre intenzívebb nyomásgyakorlásról van szó a Putyin-rezsim részéről.

Az Ukrajna elleni háború kitörése óta Oroszország többször megsértette NATO-tagállamok légterét. Egyenként ezek az incidensek nem tűnhetnek jelentősnek: volt, ahol drón zuhant le, míg máshol egy vadászgép rövid időre behatolt egy ország légterébe, vagy csak utólag találták meg egy rakéta maradványait. A 2025-ös év azonban fordulópontot jelentett.

A NATO tagállamai 18 megerősített orosz légtérsértést jelentettek csak tavaly – háromszor annyit, mint 2024-ben, és ez a szám az elmúlt négy év összes regisztrált incidensének több mint felét tette ki – mutatott rá a The Conversation hasábjain megjelent elemzésében Frederic Lemieux, a Georgetowni Egyetem alkalmazott hírszerzéssel foglalkozó professzora. A szakértő értékelése szerint „drámai változás” történt nemcsak a légtérsértések számában, hanem azok gyakoriságának felgyorsulását és súlyosságát tekintve is.

A professzor a 2022 és 2025 vége közötti időszakot elemezte nemzetközi sajtóbeszámolók, NATO-közlemények, valamint az Institute for the Study of War (ISW) nevű amerikai kutatóintézet jelentései alapján, beleszámolva azokat a légtérsértéseket is, amelyeket nagy valószínűség szerint orosz drónok követtek el, de ezt nem lehetett 100 százalékig megerősíteni.

Az adatok szerint 2022 és 2024 között az éves légtérsértések száma folyamatosan, de csak mérsékelten emelkedett. 2022-ben négy, 2023-ban öt, 2024-ben pedig hat incidens történt, tavaly azonban ez a szám már 18-ra ugrott, ami 200 százalékos növekedést jelent egyetlen év leforgása alatt. A tendencia idén is folytatódni látszik, február 18-ig ugyanis már legalább két légtérsértés történt Oroszország részéről a NATO területén.

Eközben szerdától péntek délig öt alkalommal adott ki a román katasztrófavédelem mobiltelefonokra küldött riasztást, amelyben a légtérből lezuhanó tárgyak becsapódásának veszélyére figyelmezteti a Duna-deltát magába foglaló Tulcea megye polgári lakosságát. Négy alkalommal a NATO vadászgépeit is a térségbe küldték, a román védelmi minisztérium pedig több légtérsértésről is beszámolt.

Drónraj Lengyelország felett, orosz vadászgépek Észtországban, de már Nyugat-Európát is elérte a veszély

Amíg 2022-ben főként rövid, alacsony intenzitású és elszigetelt légtérsértésekről volt szó – például svéd légtérbe történő rövid vadászgép-betörésekről, egy Orlan–10 típusú felderítő drón romániai lezuhanásáról vagy egy később Lengyelországban felfedezett orosz rakétáról –, addig 2023-ban egyre gyakrabban fordultak elő. Csak Romániában több drónbehatolást is volt, amelyek miatt vadászgépeket is riasztottak.

Ezek ugyan súlyosabbnak minősültek, mint a háború első évében, még mindig csak a határvidékekre korlátozódtak, a magas intenzitású incidensek 2024-ben kezdődtek. Orosz drónok több egymást követő éjszakán is behatoltak Romániába, egy drón Lettország belsejében csapódott be, és egy orosz cirkálórakéta is áthaladt a lengyel légtéren. A háború negyedik éve pedig különösen aggasztó fejleményeket hozott: 2025-ben a jelentett 18 légtérsértés többsége már egyértelműen a súlyosabb kategóriákba tartozott.

Egy orosz drón közel 100 kilométer mélyen hatolt be Lengyelország területére, mielőtt lezuhant volna, ráadásul előzetes radarészlelés nélkül. Egy másik drón négy órán keresztül tartózkodott Románia légterében, több megyén is áthaladva. Szeptemberben egy hatalmas, 21 drónból álló raj repült Lengyelország fölé, ami Varsó, Rzeszów és Lublin repülőtereinek ideiglenes lezárásához vezetett. Ugyanabban a hónapban később orosz MiG–31-es elfogó vadászgépek 12 percen át repültek Észtország felett kikapcsolt jeladóval, októberben egy Szu–30-as vadászgép és egy Il–78-as légi utántöltő repülőgép sértette meg Litvánia légterét, Törökországban pedig decemberben több alkalommal is lelőttek feltételezett orosz drónokat.

A földrajzi kiterjedés is szélesedett. Amíg a háború első évében három NATO-tagállamban regisztráltak incidenseket, addig 2025-re már hat ország – Románia, Lengyelország, Észtország, Litvánia, Törökország és Franciaország – vált érintetté. Így egyidejűleg nehezedett nyomás a Fekete-tenger régiójára, a balti államokra és Nyugat-Európára is. Különösen figyelemre méltó, hogy december 4-én öt azonosítatlan drón repült el Franciaország Île Longue haditengerészeti bázisa fölött, amely az ország nukleáris rakétákkal felszerelt tengeralattjáróinak ad otthont. A francia személyzet a jelentések szerint tüzet nyitott a feltételezett orosz drónokra.

Már a NATO 4. cikkelyét is aktiválják, a szövetségnek fel kell készülnie a „szürke zónás” támadásokra

A NATO politikai reakciója is változott. A háború kezdete óta először alkalmazták az Észak-atlanti Szerződés 4. cikkelyét, amely értelmében a tagállamok tanácskozást kezdeményezhetnek, ha veszélyben érzik a területi vagy politikai függetlenségüket. Lengyelország a szeptemberi dróntámadás után, Észtország pedig a MiG–31-es incidens nyomán élt ezzel a lehetőséggel, miközben a megelőző három évben egyetlenszer sem történt ilyen döntés.

Az elemzés szerint a veszély nem az egyes incidensekben, hanem az események összhatásában rejlik.

A légtérsértések a „béke és a nyílt konfliktus közötti szürke zónában” mozognak: költségeket rónak a NATO-ra, tesztelik a légvédelmi rendszereket, és értékes információkat szolgáltatnak az oroszoknak arról, hogy milyen gyorsan képes reagálni a katonai szövetség, miközben nem lépik át a fegyveres támadás jogi küszöbét.

A számok azt mutatják, hogy nem véletlen és elszigetelt esetekről, hanem tudatos, fokozódó nyomásgyakorlási kampányról van szó. „Ha a jelenlegi tendenciák az ukrajnai háború ötödik évébe lépve is folytatódnak, akkor a NATO számára a legnagyobb kihívás nem egy-egy drámai légtérsértésre adott reakció lesz, hanem a sok kisebb provokációból fakadó folyamatos nyomás kezelése, amelyek mindegyike gondosan úgy lett kalibrálva, hogy a nyílt konfliktus kiváltása nélkül tesztelje a szövetség határozottságát” – állapítja meg Frederic Lemieux.

A drónokkal végrehajtott légtérsértéseket Oroszország hibrid háborúja részének tekintik az európai országok, miközben Moszkva alaptalannak tartja a vádakat és azt állítja, hogy az európai és NATO-tagállamok provokálják Oroszországot. Az európai vezetők többsége támogatja a keményebb fellépést a folyamatos dróntámadásokkal, orosz szabotázsakciókkal, kibertámadásokkal és a szankciók kijátszásával szemben. Emmanuel Macron francia elnök korábban fel is szólította Európát, hogy alkalmazzon agresszívebb megközelítést Oroszországgal szemben, álláspontja szerint – amit mások is osztanak – le kell lőni az európai légtérbe behatoló drónokat.