Újra bíróság elé kerül a balatonföldvári Nyugati strandra épített kikötő ügye: a beruházó Balabo Kft. ugyanis felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Pécsi Törvényszékre, miután a veszprémi kormányhivatal elutasította a cég engedélykérelmé

A beruházó ezzel azt szeretné elérni, hogy a bíróság írja felül a legfőbb bírói fórum, a Kúria jogerős ítéletét, ami elvileg jogi nonszensz.

Pedig tavaly év végén úgy tűnt, végleg pont került a a kikötő ügyére: a Kúria ítélete alapján a kormányhivatal elutasította a 2,3 hektáros, 175 férőhelyes kikötőt építő Balabo Kft. engedélykérelmét, így a létesítmény egyik legfontosabb dokumentuma, a környezetvédelmi határozat semmissé vált. Mivel ez a papír a vízjogi, illetve a kikötő létesítési engedély alapja is, a kormányhivatali határozat alapján a kiadványozóknak – a fejéri katasztrófavédelmi igazgatóságnak, illetve a fővárosi kormányhivatal országos közúti és hajózási főosztályának – hivatalból vissza kell vonniuk hozzájárulásukat, vagyis elvileg a kikötő minden engedélyét elveszítette.


A legfőbb bírói fórumokon tehát lezárult az ügy, így a kormányhivatal is lépéskényszerbe került, ezért elutasította a Balabo engedélykérelmét. A cég azonban – mely a perek alatt is folytatta a kikötőépítést, sőt, tavaly tavasszal elkezdte értékesíteni a kikötőhelyeket is – megtámadta a kormányhivatali végzést, s felülvizsgálati keresetet nyújtott be a Pécsi Törvényszékre. Vagyis tulajdonképpen azt várja el a bíróságtól, hogy bírálja felül a jogerős kúriai ítéletet, hiszen a kormányhivatal az alapján hozta meg a döntését…

A perbe a Mosolygó Balatonföldvárért Egyesület is beszállt, méghozzá az alperes kormányhivatal oldalán.

A civilek attól tartanak, hogy a hivatal nem töri majd magát a pergyőzelemért, hiszen korábban is rendre a Balabo érdekei szerint döntött, sőt, a végső, elutasító határozat indoklásában is megemlítette, kizárólag a Kúria határozatában foglaltak szerint járhatott el,

még akkor is, ha a Kúria döntése „esetlegesen jogszabállyal ellentétes” volt, kénytelen volt a Kúria által megadott szempontokat érvényesíteni, „azok szükségességét, célszerűségét nem mérlegelhette, nem szűkíthette le és nem értelmezhette át”, azaz, ha burkoltan is, de megkérdőjelezte a legfőbb bírói testület ítéletét.

Persze semmi új nincs a kormányhivatal hozzáállásában, Veszprémben ugyanis rendre rábólintanak a a NER-es balatoni beruházásokra, több esetben szakmaiatlanul és jogszerűtlenül akadályozva a beruházásokat ellenző civileket. Más kérdés, hogy a bíróságokon viszont rendre elmeszelik, illetve felülvizsgálatra visszaküldik a beruházóknak látványosan gyorsan kiadott engedélyeiket, ami a szakmai presztízsveszteség mellett komoly anyagi kiadást is jelent: az elmúlt években az ilyen esetek miatt több millió forintnyi perköltség terheli már emiatt a hivatal, azaz az államot, vagyis az adófizetőket.

Lapunkban hat éve követjük a balatonföldvári kikötőépítés történéseit. A balatoni kisváros fideszes többségű képviselő-testülete a 2019-es önkormányzati választások után vette napirendjére az e-kikötő ügyét, majd a koronavírus-járvány miatt elrendelt rendkívüli jogrendnek köszönhetően Holovits Huba kormánypárti polgármester ki is írta a pályázatot, amelyen csak a nem sokkal korábban az e-kikötő létesítésére 897 millió forintos állami támogatást nyert Balabo Kft. indult. A civil tiltakozások ellenére a kormányhivatal és a hatóságok szabad utat adtak a projektnek, a sokadik per végén azonban a Kúria a civileknek adott igazat, így jogilag elvileg lezárult az ügy. A cég azonban láthatóan jogtörténelmet írna…r>