Több ponton sérti az uniós jogot, köztük az alapvető szabadságjogokat, az Európai Unió Alapjogi Chartáját és az általános adatvédelmi rendeletet (GDPR) az Orbán-kormány szuverenitásvédelmi törvénye

Amely életre hívta a Lánczi Tamás vezette Szuverenitásvédelmi Hivatalt is – mondta ki Julianne Kokott, Európai Unió Bíróságának a főtanácsnoka az ügyről szóló indítványában.

E szerint a szuverenitásvédelmi törvény akadályozhatja az alapvető szabadságot, hogy az EU-tagországok állampolgárai, valamint a civil szervezetekhez vagy médiaszolgáltatókhoz hasonló szervezetek továbbra is működjenek Magyarországon. Sérülnek a demokratikus társadalomhoz való jogok, például a magánélet tiszteletben tartása, a személyes adatok védelme, a hatékony bírói jogvédelem, vagy akár az egyesülés, a véleménynyilvánítás és az információ megismerésének szabadsága is.

Az Európai Bizottság még 2024 februárjában indított kötelezettségszegési eljárást a szuverenitásvédelmi törvény miatt, kifogásolva, hogy a magyar jogszabály sérti az uniós jog több rendelkezését, a többi között az EU demokratikus értékeit; a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát; az EU Alapjogi Chartájában foglalt több alapvető jogot, így a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az egyesülési szabadságot, az uniós polgárok választójogát, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot; az uniós jogból következő adatvédelmi követelményeket és a belső piacra vonatkozó több szabályt.

Ezen túl az Európai Bizottság azzal érvelt, hogy a szuverenitásvédelmi törvény alapvető, kevéssé visszafordítható gyakorlati és gazdasági következményekkel járhat, hatást gyakorolhat természetes vagy jogi személyek jó hírnevére, beleértve a civil társadalmi szervezeteket és a médiaszolgáltatókat is. Úgy tűnikm, ezt elfogadta az a Főgvárosi Törvényszék is, amely 2025 decemberében úgy ítélte meg, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal megsértette az Átlátszó jó hírnevét, valótlanul állította ugyanis, hogy az oknyomozó portál hírszerzési és dezinform

Julianne Kokott véleménye nem a végső döntést jelenti, de megelőlegezi az Európai Unió Bíróságának a döntését.