Az Orbán-rezsim nem tud leállni a korrupcióval, ami Magyarországon történik, a latin-amerikai rendszerekre emlékeztet. Nem érte el a kívánt célt az EU jogállamisági feltételességi mechanizmusa sem.

Tovább romlott Magyarországon a helyzet: már negyedik éve Magyarország az EU egyik legkorruptabb állama, ezúttal Bulgáriával osztozik az utolsó helyen – derült ki a Transparency International (TI) kedden közzétett éves korrupció-érzékelési indexéből.

Világszinten ez gyenge közepesnek számít, így Magyarországon a korrupciós érzet Bulgária mellett Burkina Faso, Észak-Macedónia, Guyana és Kuba mutatójához hasonló. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon még soha nem volt olyan rossz a helyzet, mint 2025-ben, ráadásul az összes EU-tagország közül 2012 óta itt romlott leginkább a korrupciós érzet. Úgy, hogy eközben a régióban is voltak olyan államok, ahol tisztult a gazdaság, így ők 11-12 pontot javítottak.

Mint Martin József Péter, a Transparency International (TI) ügyvezető igazgatója fogalmazott: Magyarországon a korrupció szerkezete ma már nem az EU fejlett demokráciáira, hanem inkább a latin-amerikai rendszerekre emlékeztet. Magyarországon az EU gazdaságtörténetében egyedülálló koncentráció épült ki, a hatalmas mértékű központosítás az oka, hogy teret nyert a korrupció legfejlettebb változata, az állam politikai foglyul ejtése. Ez egy ördögi körbe hajtotta az országot, így a korrupció nyomán a gazdaság teljesítőképesség gyengül, az elszegényedés miatt szétzilálódik a társadalmi integráció, ami stabilizálja az autoriter politikát és növeli a korrupciót. 2022-ig ez jellemzően szerkezeti problémákat jelentett, ám a magyar gazdaság akkor még viszonylag erős volt, 2022 óta viszont lényegében mélyrepülésben vagyunk. Magyarország az EU sereghajtója: a GDP-arányos lakossági fogyasztásban az utolsó előtti helyen állunk, már Bulgária is előttünk jár.

A TI szerint a jogállam leépülése és a rendszerszintű korrupció a beruházási ráta csökkenésénél leginkább tetten érhető: 2025-ben 28 százalékkal estek a beruházások, amire nem volt még példa a rendszerváltozás utáni Magyarország történetében, azaz hazánk már nemcsak a külföldi, hanem a magyar tőkének sem kínál vonzó befektetési lehetőséget. Mivel egyre kockázatosabb befektetni, rendkívül magas, messze legmagasabb a GDP-arányos adósságszolgálat. Mindezek mellé az állam közigazgatási kiadásai a térségben a legmagasabbak, továbbá közvetlen gazdaságfejlesztésre is sokat költ az állam, amelynek igen nagy része közvetlenül pártközeli zsebekbe kerül. – Mára több csatornán keresztül több ezer milliárdnyi közpénz gyarapítja a NER-es szereplőket, az állami gazdaságpolitika és intézményrendszer nem a közösség céljait, a jólét növelését, hanem a szervezett közpénzlopást szolgálja – mondta Martin József Péter.

A 2025-ös teljesítmény egyben az Európai Unió jogállamisági feltételességi mechanizmusának a csődje. Ez az a mechanizmus, amely alapján az Európai Bizottság az uniós támogatási források egy részét befagyasztotta és a jogállamisági „mérföldkövek”eléréséhez kötötte. – Volt egy halvány reményünk, hogy a jogállamisági feltételességi mechanizmus eredményre vezet. Ez nem következett be – Martin József Péter. A feltételességi mechanizmus nem törte meg a rendszerszintű korrupciót, a helyzet nem javult.

A korrupció három látványos jelensége volt a Magyar Nemzeti Bankból (MNB) százmilliárdokat eltüntető Matolcsy-klán érinthetetlensége, „13 hónap kevés volt ahhoz, hogy a hatóságok nyomozni kezdjenek”, a teljes magyar védelmi ipar privatizálása, ami Martin József Péter szerint azt a célt szolgálja, hogy ha a Fidesz elveszíti a választást, akkor ezek a cégek szívhassák fel az EU-s támogatásokat. És nem utolsósorban ott van a hatvanpusztai Orbán-birtok, amely nemcsak a NER, hanem a miniszterelnöki család személyes meggazdagodásának a szimbóluma.

A NER és a jogállam nem fér össze – mondta Martin József Péter –, az Orbán-rezsim nem tud leállni a korrupcióval, annak ellenére, hogy így Magyarország cirka 19,7 milliárd eurónyi uniós pénzhez nem juthat már hozzá, úgy, hogy a felfüggesztett pénzekből 2025 végén is végleg elveszített egymilliárd eurót. Jelenleg 8,3 milliárd euró a kohéziós alapokból van felfüggesztve, míg teljes Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) 10,4 milliárd eurója egyelőre nem hozzáférhető. Míg a kohéziós alap évről-évre csökken, addig az RRF esetében ha 2026 augusztusáig nem sikerül lehívni az összegeket, akkor Magyarország végleg elveszíti a 10,4 milliárd eurót.

Ráadásul itt még nincs vége: az Orbán-kormány nagy reményeket fűz az EU-s fegyverkezési alap (SAFE) pénzeinek a lehívásához, amelyből az EU-a tagországok közül a legnagyobb kölcsönt hívná le hadiipari befektetésekre, úgy, hogy közben a teljes magyar hadiipart átjátszotta egy NER-közeli vállalatcsoportnak. Az EU azonban már átlát a szitán: – Úgy tudjuk, hogy az Európai Bizottság a feltételességi eljárást kiterjeszti a SAFE-re. Amennyiben ez így lesz, úgy ebből a forrásból Magyarország nem fog tudni pénzt kapni – jelezte Martin József Péter.

Ha a 2026. április 12-i az ellenzék győz és a jogállam helyreállítása mellett dönt, úgy Martin József Péter szerint az új kormánynak „gyorsan és határozottan” kell majd cselekednie, aminek a jó hatása idővel begyűrűzhet a gazdaságba.