Először készült Magyarországon olyan podcast-epizód, amelyben a műsorvezető, Bolya Imre saját, mesterséges intelligencia által létrehozott digitális hasonmásával beszélget.

A Karizma Podcast új adása kulturális kísérletként vizsgálja az önazonosság és hitelesség kérdéseit. A fejlesztést Horváth Gergely AI szakértő irányította, a modell több mint 130 podcast adás, könyvek, cikkek és privát beszélgetések alapján készült, és ijesztően jól sikerült.

Magyarországon először készült olyan podcast adás, amelyben a házigazda nem egy vendéggel, hanem saját, mesterséges intelligenciával létrehozott digitális hasonmásával beszélget. A nemzetközileg is kuriózumnak számító projekt tavaly nyáron indult, elsősorban kíváncsiságból és kísérletező szándékkal. A készítők célja az volt, hogy megmutassák: az AI ma már nemcsak hangot és arcot képes utánozni, hanem egy adott ember gondolkodásmódját is képes strukturáltan visszaadni.

„Nem akartunk senkit megijeszteni, bár tudtuk, hogy a végeredmény sokakban vegyes érzéseket kelt majd. A célunk az volt, hogy megmutassuk, hogy hol tart ma a mesterséges intelligencia, és milyen kérdéseket vet fel” – fogalmazott Bolya Imre, a Karizma Podcast műsorvezetője, aki önmaga is meglepődött a végeredményen.

„Furcsa élmény volt szembesülni azzal, hogy egy digitális verzió az én hangomon és az én gondolataimmal válaszol. Meglepően pontosra sikerült a hasonmásom, szerintem a hang nagyjából kilencven százalékban hasonlít az enyémre, a vizuális megjelenés pedig hetven–nyolcvan százalékos. Amikor édesapám meglátta a felvételt, csak annyit mondott: »Fiam, nekem ez már túl sok«” – mondta a podcaster.

Többszáz órányi felvételen tanult

A háttérben komoly technikai munka zajlott. A fejlesztés nagyjából három hónapot vett igénybe, és Horváth Gergely AI szakértő irányította, aki egy zárt rendszerű, megoldást épített. Ez azért fontos, mert a digitális hasonmás így nem kerül ki nyilvános felületekre, és nem használható fel ellenőrizetlen módon. Egy ilyen AI-alapú podcast esetében a rendszer több rétegből áll. A nyelvi modell felel a gondolatokért és a válaszok logikájáért, a hangklónozó technológia a beszédért, míg egy külön videógeneráló modul állítja elő a vizuális megjelenést. A kihívás nem az egyes elemek megléte volt, hanem azok összehangolása, hogy a beszélgetés ne gépiesnek, hanem emberinek hasson.

„Ahhoz, hogy a válaszok ne általános panelek legyenek, hanem valóban engem tükrözzenek, kifinomult adatbázisra volt szükség. A mesterséges intelligencia nemcsak a nyilvános megszólalásaimat és a beszédstílusomat tanulta meg, hanem a gondolkodásom árnyalatait is. Így a válaszok nem kitalált mondatok, hanem az én korábbi álláspontjaimból épülnek fel” – mondta Bolya Imre.

A hitelesség alapját az a kiterjedt adatbázis adta, amellyel a modellt betanították. A rendszer feldolgozta a Karizma podcast eddigi 131 epizódját, a műsorvezető könyvét, cikkeit és YouTube-tartalmait, valamint négy órányi, kifejezetten erre a célra rögzített privát beszélgetést.

Mindenkinek jár egy AI-másolat?

A mesterségesen generált videók és hangok világában egyre nehezebb lesz eldönteni, mi valódi és mi nem. Ez felértékelheti a személyes találkozásokat, az élő jelenlétet, azokat a pillanatokat, amelyeket nem lehet algoritmusokkal helyettesíteni.

„Hamarosan eljön az az idő, amikor már nem tudjuk eldönteni egy videóról vagy hangfelvételről, hogy ember vagy algoritmus készítette. Egyre több embernek lehet majd AI-másolata. Ebben a világban a személyes találkozás lesz az egyetlen biztos pont. Paradox módon éppen a digitális másolatok terjedése miatt válnak majd luxussá az igazi emberi kapcsolatok” – zárta gondolatait Bolya Imre, a Karizma Podcast házigazdája.

A podcastból megtudhatjuk azt is, vajon hatékonyabban válaszol-e az AI-hasonmás a kérdésekre, mint akitől a tudását szerezte? Érdemes megnézni, hogy egy mesterséges intelligencia miként beszél szerelemről, sikerről és az élet értelméről is. Reméljük, nem spoiler: az AI azt is elárulja, hogy meddig akar élni.