Átfogó vizsgálatot végzett a Pesticide Action Network Europe: az EU-ban 85 százalék, egyedül Magyarországon 100 százalék volt a gyümölcsökben előforduló, nem lebomló és egészségre ártalmas peszticidek jelenlétének az aránya.

A magyar mintákat a PAN magyarországi tagja, a Magyar Természetvédők Szövetsége vásárolta az itthoni boltokban; mint Fidrich Róbert, a szervezet programvezetője elmondta, gondosan odafigyeltek arra a szeptemberi mintavételezés során, hogy frissen szedett, Magyarországon termett, különböző bolthálózatokból származó almákat biztosítsanak a kutatáshoz.

A vizsgálatban összesen 59 almamintát elemeztek 13 európai országban a növényvédőszer-maradványok szempontjából. A vizsgált almák négyötödében többféle növényvédőszer-maradvány volt kimutatható. Ahogyan Simon Gergely, a Pesticide Action Network Europe vegyianyag-szakértője rámutatott, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (EFSA) már 20 évvel ezelőtt azzal bízták meg, hogy dolgozzon ki módszertant a peszticid-koktélhatások szabályozására, de a mai napig nem tett eleget ennek a jogi kötelezettségének. Így fordulhat elő, hogy bár a mért értékek egy-egy szer esetében jellemzően az egészségügyi határérték alatt maradnak, a fogyasztókat ért teljes vegyszerterhelés mégis jelentős. Közben egyre több tudományos bizonyíték utal arra, hogy az élelmiszereken keresztüli peszticid-kitettség összefüggésbe hozható a meddőséggel, és feltehetően egyes daganatos megbetegedésekkel is.

A vizsgált magyar almák mindegyike legalább egy PFAS-peszticidet (nehezen vagy sohasem lebomló „örök vegyianyagot") tartalmazott. A magyar almák egyike a határérték felett tartalmazott egy olyan rovarölőszert, amely neurotoxikus, hormonrendszert károsító hatású, és a fejlődő hormonrendszert képes befolyásolni. A magyar almák 60 százalékában voltak jelen a neurotoxikus „növényvédőszerek”. Ez különösen a csecsemők és kisgyermekek számára lehet veszélyes: Fidrich Róbert szerint az almák olyan mennyiségű vegyszert tartalmaznak, ami feldolgozott élelmiszerben (bébiételben) az elővigyázatosság elve alapján nem is lenne megengedhető – a szakértő a legkisebbek esetében a biogyümölcsök fogyasztását, illetve a boltban vett almák meghámozását javasolja (a legtöbb peszticid a gyümölcshéjban halmozódik fel).

Az almaminták 71 százalékában (a magyar minták mindegyikében) legalább egy, az EU által a legtoxikusabb kategóriába sorolt hatóanyag maradványa volt kimutatható. Ezek az úgynevezett „kiváltásra” jelölt anyagok. Az 5 magyar mintából mindegyik tartalmazott peszticideket a mennyiségi meghatározási küszöb (LOQ) feletti mértékben - átlagosan 4,2 különböző peszticidet mintánként -, ami az egyik legmagasabb érték az európai országok között. Különösen aggasztó a fludioxonil jelenléte, amely a minták közel 40 százalékában volt kimutatható. A fludioxonil egy PFAS-peszticid, amelyet az EU 2024-ben az endokrin rendszert károsító anyagként sorolt be. Ennek megfelelően azt a hatóanyagot már be kellett volna tiltani, azonban a tiltást egyes uniós tagállamok immár egy éve akadályozzák. A fludioxonil emberben máj- és vesekárosító hatású, valamint a vizes élőhelyeken jelentős pusztítást okoz a hal- és kétéltű-populációkban. A magyar almák egyike a határérték (MRL) felett tartalmazott egy pyriproxyfen nevű rovarölőszert (0,08 mg/kg a 0,05 mg/kg megengedett szint helyett), amely neurotoxikus, endokrin rendszert károsító hatású, és a fejlődő hormonrendszert képes befolyásolni.