Kedden az Európai Parlament plenáris ülésének helyszínén, Strasbourgban tartott sajtótájékoztatót Magyar Péter.

Többek között az általuk ellenzett Mercosur-megállapodásról, a Benes-dekrétumokról, az ukrajnai hitelkeretről és az „Orbán-kormány által felvenni tervezett 6400 milliárd forintos háborús kölcsönről” is szó volt, mely utóbbival Magyar szerint a kormány hosszú időre eladósítja Magyarországot.

A sajtótájékoztatón Magyar Péter mellett Bóna Szabolcs, az év állattartója és a Tisza agrárpolitikai munkacsoportjának vezetője, valamint Ráki Zsolt, Magyarország legnagyobb biotej termelője is részt vesznek. Mindketten a Tisza országgyűlési képviselőjelöltjei, mellettük még Dombóvári Márk állattartó és Fatér Balázs gazda vannak jelen.

Az egyik téma a Mercosur-egyezmény, melyet a héten aláírt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Emellett még az ukrajnai háborús hitelkeretről, a 16 milliárd eurós háborús fegyverkezési kölcsönről, a Benes-dekrétumokról és az energiavészhelyzet kérdéséről is szó lesz.

Mercosur-megállapodás

A Tisza-elnök beszéde alatt az utcáról beszűrődik a Mercosur-megállapodás elleni tüntetés oszlatásának a hangja. A mezőgazdaságot és az ipart érintő megállapodással kapcsolatban Magyar Péter elmondta: 2025 elején az Orbán-kormány még teljes mellszélességgel beállt a megállapodás mellé. Mostanra hallgatásba borultak és sunnyogtak, ameddig tudtak – mondta. Ezzel szemben elmondása szerint a Tisza élesen felszólalt az egyezmény ellen és kérte a kormányt, hogy álljon a magyar gazdák mellé.

Az Európai Parlament holnap arról szavaz, hogy az Európai Bírósághoz fordul, amiért az uniós joggal ellentétesen került elfogadásra ez a megállapodás. Az Európai Néppárttal ellentétben a Tisza támogatni fogja ezt az indítványt– mondta Magyar, aki a megállapodás feltételeinek újratárgyalását szeretné elérni.

A mai tüntetésről szót ejtve elmondta: a „fideszes európai parlamenti képviselők közül senki nem volt ott, egyetlen egy gazda-szimpatizáns vett részt a Fidesz táborából a tüntetésen, a többiek mind propagandisták voltak és egy fideszes polgármester”. Cáfolta azt is, hogy elhajtották volna a tiszásokat a tüntetésről. Később a HírTV riportere korrigálta Magyart, miszerint Dömötör Csaba, Gál Kinga és Győri Enikő fideszes EP-képviselők is részt vettek a demonstráción.

„Alapanyag-beszállítóvá silányult a magyar agrárium”Bóna Szabolcs szerint az elmúlt években Magyarország teljes egészében alapanyag-előállítóvá silányult. A fő exportcikkünk a gabonák és olajos növények, valamint az etanol. Ezeket érinti a legerősebben a most elfogadott Mercosur-megállapodás.

Komoly felelőtlenség, hogy a magyar agráriumban az alapanyag beszállítása helyett nem a feldolgozott termékek előállítása került az előtérbe az elmúlt időszakban – mondta. Ezzel szemben a lengyelek felkészültek, ám ők is félnek a mostani megállapodással helyzetbe hozott dél-amerikai piactól. Problémának nevezte azt is, hogy nincsenek a magyar agráriumban „nemzeti bajnokok”.

Rábapordányban több gazda tevékenységét integráljuk, de nem a Bászna Gabona módszerével!– hangsúlyozta Bóna Szabolcs, utalva a Kósa Lajos rokonának agrárcége körül kipattant botrányra.

Magyar Péter kiemelte: a magyar kormány nem tett semmit korábban sem a magyar gazdákért, amikor az Ukrán gabona és a hamisított kínai méz ellen kellett volna fellépni.

Dombóvári Márk szerint egyre kevesebb fiatal választja az agráréletpályát, mely tendencia a Mercosur-megállapodás jelentette verseny miatt a jövőben tovább erősödhet.

A HVG-kérdésére Magyar elmondta: európai általánosságban igaz lehet, hogy a megállapodással az ipar sokat nyer és a mezőgazdaság bukik, de Magyarországon ez nem biztos, hogy így van. De ha így is lenne, nekik akkor is kötelességük a magyar agráriumban dolgozó gazdák mellett kiállni. Szerinte vannak olyan záradékok, mellyel az ipar is jól járna és a gazdákat is meg tudják védeni.

Az agrárium struktúrájának átállítása és az élelmiszeripar fejlesztése tompíthatja a Mercosur-megállapodás hatásait – válaszolta Bóna Szabolcs arra a kérdésre, hogy mit tehetnek, ha nem sikerült megakadályozni az egyezmény életbe lépését.

Tejválság

Több mint negyvenezer embert látunk el naponta tejjel – mondta Ráki Zsolt képviselőjelölt-gazdálkodó.

Fáj, hogy csökken a haza részarány. Igény lenne rá, de az elszegényedés miatt keret nincs rá. A vidék lecsúszott: bezártak a feldolgozóüzemek, megszűntek a munkahelyek. A mostani tejválság csak fokozza ezt a helyzetet. A kínálat nőtt, de a kereslet nem.– hangsúlyozta, majd hozzátette: az sem segít, hogy az európai tejexport is drasztikusan lecsökkent, és csökken a tej hazai és nemzetközi ára is. Az amerikai gazdák szerinte más előírásokkal és módszerekkel gazdálkodnak, így a Mercosur-egyezmény veszélyt jelent a hazai gazdákra és a fogyasztókra is. „Génmódosított termékek, toxint termelő növények, hormonok” – sorolta Ráki Zsolt az okozott problémákat.

Fatér Balázs kiemelte: az olcsóbb, dél-amerikai import lenyomja az árakat és kigazdálkodhatatlan helyzetbe hozza a magyar gazdákat.

Benes-dekrétumok

Ezt követően Magyar Péter felidézte Orbán Viktor tihanyi beszédét, melyben a szélsőjobboldali román elnökjelölt mellett állt ki. Ezután rátért Orbán és Robert Fico barátságára is, valamint a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos új szlovák törvényre, ami szerinte „egy platformra terelte Orbán Viktort és Vladimir Meciart”.

Magyar Péternek van egy jó híre:

a Néppárt segítségével az Európai Parlament egyik szakbizottsága a napirendjére tűzi a felvidéki magyarok és általánosságban a szlovák állampolgárok elleni jogsértéseket. Magyarék azon fognak dolgozni, hogy az Európai Parlament plenárius ülése is nyíltan foglalkozzon a Benes-dekrétumokkal.

Peter Pellegrinit és Robert Ficót várjuk majd szeretettel és tisztelettel Budapesten, az első magas szintű, bilaterális találkozóra!– mondta Magyar, aki szerintők hisznek a diplomáciai megoldásban, de ha ez nem jön össze, akkor megkérik majd a szlovák nagykövetet, hogy hagyja el az országot.

Fontosnak nevezte a Visegrádi Négyek megerősítését, melyet akár Ausztriával, Horvátországgal, Romániával és más országokkal is kibővítene a Tisza elnöke.

Háborús hitel és tűzifa

16 milliárd euró hitelt, azaz 6400 milliárd forint háborús kölcsönt vesz fel az Európai Uniótól Orbán. Ez a magyar GDP 10 százaléka. Ki hatalmazta fel erre és mi a célja vele? A magyar hadiipar lenyúlása után csak nem ez a pénz is NER-es cégekhez kerül? Csak nem a választásokat akarja befolyásolni ebből a pénzből?– fogalmazott Magyar, kérdéseit részben a HírTV-s riporternek címezve, akit arra is megkért, hogy a kormányinfón majd tegyék fel ezeket a kérdéseket a kormánynak. Attól, hogy nyolc ország már megkapta a háborús hitelt, Magyar szerint meg kellett volna kérdezni az emberektől, hogy szeretnének-e 6400 milliárd forintos háborús hitelt felvenni. De szerinte az emberek erről is véleményt nyilváníthatnak majd április 12-én.

Az energiavészhelyzet kérdésére rátérve elmondta:

Másfél millió magyar fűt tűzifával, de erre nem volt rezsicsökkentés. Továbbá minden második hazai ingatlan mindenféle szigetelés nélkül működik, az Orbán-kormány 16. évében.

Magyar azt is szóvá tette, hogy 27 százalékos áfa terheli a tűzifát, melynek szociális keretét a kormány 2019 óta nem emelte meg. Feleannyi család részesül ma tűzifában, mint 2019-ben, mert az árak közben duplázódtak – tette hozzá.

13-14 fokos lakásokban hajtja álomra a fejét több tízezer magyar család, a kormány pedig semmit nem tesz!– folytatta a Tisza elnöke. Hozzátette: vannak települések, ahol több napja nem tudnak fűteni, mert nincs tűzifa, már venni sem lehet. Kazincbarcikán pedig több ezer ember van meleg víz és fűtés nélkül, mert „szétment a távhővezeték”. „Emeljék fel a rezsicsökkentés felső határát és duplázzák meg a szociális tűzifa keretet” – követelte az egész Tisza-közösség nevében Magyar Péter, aki elmondása szerint az utóbbit azonnal meglépné, ha hatalomra kerülne.

A HírTV kérdésére, hogy Magyarék kiállnak-e Ursula von der Leyen mellett, a politikus elmondta: nem ők szavazták meg, ha valakinek köszönhetjük őt, akkor az Orbán Viktor. Ukrajna gyorsított csatlakozását továbbra sem támogatják. Ha majd odajut a helyzet, hogy ez reális lehetőségként felmerül, megkérdezik a magyar embereket.