Kár, hogy a GDP 2,2 százalékának megfelelő kiadásokra nincs fedezet, tekintve, hogy a költségvetési hiány a GDP 5 százalékára várható.

Januártól beindulnak a kormány választás előtti osztogatásai: első körben 50 százalékkal megemelik a családi adókedvezményeket, illetve életbe lép egyes kétgyermekes anyák esetében a teljes szja-mentesség. A kormány az elmúlt években már bevezette a négy vagy több gyermeket szült nők adómentességét, ezt idén októberben kiterjesztette a háromgyerekesekre is.

A politikai indoklás szerint ezzel szeretnék támogatni a gyereknevelés költségeit. Más kérdés, hogy az adómentesség nem csak azokra a nőkre vonatkozik, akik ténylegesen gyermeket nevelnek, tehát 18 év alatti gyermekük van, hanem minden érintettre, gyermekeik életkorától függetlenül.

A kétgyermekes nő esetében januártól egyelőre csak a 40 év alatti nők kapják meg a kedvezményt, a többiekre a tervek szerint majd csak a következő években kerülhet sor. Az adómentesség – elvileg – teljes élethosszra szól, de mint bármely más kedvezmény, mentesség bármikor átalakítható. Szintén januártól kibővül a 30 év alatti anyák adókedvezménye, méghozzá teljes adómentességé, ám ennek költségvetési hatásai elhanyagolhatóak.

Az adómentesség kiterjesztése a 40 év alatti kétgyermekes nőkre az NGM számai szerint mintegy 110-120 ezer nőt érint és az intézkedés költségvetési hatása csak 2026-ben 120 milliárd forint lesz. Az MNB is elkészítette számításait; náluk vékonyabban fogott a ceruza, a jegybank elemzői szerint ez a GDP 0,1 százalékának megfelelő kiadással jár, amely jövőre mintegy 90-95 milliárd forintot tesz ki.

A következő években fokozatosan vezetik be az adómentességet: 2027-től az 50 év alattiak, 2028-tól a 60 év alattiak, 2029-től pedig valamennyi kétgyermekes édesanya megkapja az élethosszig tartó szja-mentességet a munkával szerzett jövedelmei után – derül ki a NAV közleményből. Most januárban tehát elsőként azok kérhetik a kedvezmény érvényesítését, akik a 40. életévüket 2025. december 31. után töltik be. A kedvezmény igénybevételéhez január első napjaitól elérhető az adóelőleg-nyilatkozat, amit legegyszerűbben elektronikusan, az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) lehet benyújtani, de papíron is leadható a munkáltatónál, kifizetőnél.

Az adómentesség első alkalommal a 2025. december 31. után megszerzett, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2025. december 31. napját követő időszakra elszámolt jövedelmekre érvényesíthető, tehát a februárban esedékes, januári munka után járó fizetés már adómentesen érkezik – hangsúlyozza a NAV.

Szintén januártól emelkedik a gyermekes családok szja kedvezménye 50 százalékkal. Az adókedvezményt júliusban már megemelték 50 százalékkal, így fél éven belül az megduplázódik. Így egy gyermek után 20 ezer, két gyermek után már gyermekenként 40 ezer, három vagy több gyermek után pedig gyerekenként havi 66 ezer forinttal csökkenthetik az adójukat a gyerekes családok. A két kedvezményt együtt is igénybe lehet venni: az anya igényelheti az adómentességet, de a családi adókedvezményt igénybe veheti akár a tb-járulékokra, akár az apa a személyi jövedelemadója csökkentésére. Az intézkedés az MNB számításai szerint a GDP 0,3 százalékára rúg – vagyis ez jövőre 270 milliárd forinttal csökkenti a költségvetés bevételeit, illetve növeli a családok jövedelemét. A háromgyerekes nők adómentessége további 180 milliárdos kieséssel jár, így csak az szja-t érintő kedvezmények 2026-ban – és minden további évben – évi 540 milliárd forintos kieséssel járnak. Jövőre a költségvetés 4837 milliárdos szja- bevétellel számol vagyis a friss kedvezményekkel ezen bevételeinek bő 10 százalékáról mond le az állam.

Hasonlóan magas tétel a fegyveres testületek számára fizetendő fegyverpénz, amely az MNB becslése szerint a GDP fél százalékára, azaz 450 milliárd forintra rúgó kiadást jelent. A fegyverpénzt a fegyveres testületek hivatásos tagjai kaphatják – vagyis a polgári alkalmazottak nem – és a 2025 végén érvényes féléves illetménynek felel meg. A fegyverpénzt az Orbán-kormány vezette be és négyévente a választások előtti hónapokban fizetik ki. Az MNB számításai szerint az elmúlt hónapokban hozott kormányzati intézkedések – ideértve például a munkáshitelt, a vidéki otthonfelújítási támogatást, a 14. havi nyugdíjat, az Otthon Start Program költségeit – összességében a GDP 2,2 százalékának megfelelő kiadással járnak 2026-ban.

Tekintve, hogy a költségvetési hiány a GDP 5 százalékára várható, könnyen belátható, hogy ezekre az osztogatásokra nincs fedezet, másrészt, ha ez nem történt volna meg, akkor a deficit is jóval kisebb lenne – így a következő években kisebb kiigazítással rendbe lehetne tenni a költségvetést.

A GDP 2,2 százaléka jövőre 1980 milliárd forintot tesz ki – 90 ezer milliárd forintos bruttó hazai termékkel számolva. (A kormány ennél magasabb nominális GDP-t, 95 747 milliárd forintot vár 2026-ra, ám mivel sem az idei, sem a jövő évi növekedés nem éri el az általuk várt mértéket, ezért számoltunk ennél kisebb, 90 ezer milliárdos GDP-vel.) A kiáramló jövedelmek egy része visszakerül a költségvetésbe, így a kormányzati intézkedések nettó költségvetési hatása a GDP 1,9 százalékára rúg az MNB számításai szerint. Ez becslésünk szerint 1710 milliárd forintos tényleges kieséssel jár. Az MNB becslése szerint a kiáramló többletjövedelem 60 százalékát a háztartások fogyasztásra fordíthatják, az egyharmada pedig a megtakarításokat növeli. A fogyasztás felpörgése révén a költségvetés többlet áfa-bevételhez jut – ami tovább mérsékli a költségvetés nettó terheit. Az MNB szerint ez a kiáramló többletjövedelem a háztartások jövedelmét 3,2 százalékkal növelheti 2026-ban.