Rendkívüli jogkört kap az Európai Bizottság, Orbán Viktor nem vétózhatja meg többé az Oroszországot sújtó szankciókat.

Az Európában befagyasztott orosz állami vagyon akár végleg zárolva maradhat az új jogi mechanizmus alapján, amelyet csütörtökön hagytak jóvá az uniós tagállamok - írja a Politico.

A dán soros EU-elnökség jelentése szerint az uniós nagykövetek kvázi veszélyhelyzeti intézkedésként rendkívüli jogkörrel ruházták fel az Európai Bizottságot, így a 210 milliárd eurónyi orosz állami vagyon mindaddig zárolva maradhat, amíg Oroszország nem fizeti ki a kártérítést Ukrajnának a háború után. A közlemény szerint a nagykövetek megállapodtak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 122. cikkelyére épülő javaslat módosított változatáról, és jóváhagyták az írásbeli döntéshozatali eljárás elindítását, amely péntek délután 5 óra körül zárul. A döntés nagyon egyértelmű többséggel született. Az új jogi mechanizmus keresztülhúzhatja a Putyin-rezsim számításait, hogy az általa indított háború végén a béketárgyalások részeként visszakaphatja a vagyonát. Bár ezt az elképzelést Donald Trump amerikai elnök támogatja, Európában nem örvend nagy népszerűségnek.

A Politico – amely szerint szeizmikus jelentőségű jogi változásról van szó – megszerezte a dokumentumot is. Ebből az derül ki, hogy az EU új rendkívüli felhatalmazása mindaddig érvényben marad, amíg Oroszország nem vet véget az Ukrajna elleni háborújának és nem fizet jóvátételt. Ez az Ukrajnának kedvező megoldás jelentősen csökkenti annak esélyét, hogy az oroszbarát európai országok – például Magyarország vagy Szlovákia – visszaszolgáltassák a befagyasztott orosz vagyont a Putyin-rezsimnek.

A rendkívüli záradék lényegében felülírja a jelenlegi szabályokat, amelyek most még előírják, hogy a szankciók meghosszabbításáról hathavonta egyhangúan kell dönteni. Ez azt jelenti, hogy az EU-tagországok – így az a Magyarország, amelynek a nevében Orbán Viktor jellemzően az orosz érdekeknek megfelelő álláspontot képvisel – többé nem tudnák egyszerűen egy „nem” szavazattal feloldani a vagyonzárolást.

Ha ugyanis mindez akkor történne meg, amikor az EU már vagyonfedezetű hitelt adott Ukrajnának, akkor mind a 27 tagállamra áthárulna annak a veszélye, hogy végül Oroszországnak kelljen visszafizetni a pénzt.

Az EU szerint erre az átfogó jogi lépésre azért van szükség, mert az orosz vagyon visszaszolgáltatása nagy károkat okozna az uniós gazdaságban, és akár intenzívebbé is tehetné azokat a hibrid támadásokat, amelyeket a Putyin-rezsim indít az Európai Unió ellen. Az Európai Bizottság az erről szóló hivatalos dokumentumban úgy fogalmazott, hogy a vagyonok további befagyasztása azért szükséges, hogy elkerülhetőek legyenek azok a példátlan súlyú gazdasági következmények, amelyeket Oroszország lépései okoznának az Európai Unióban. Belgium ellenezte a tervet, mivel tartott attól, hogy neki kellene majd visszafizetnie a hitelt, ha Oroszország visszaköveteli a pénzt.

A belga aggályok enyhítése érdekében az Európai Bizottság törölte a hitelre vonatkozó hivatkozásokat abból a jogi javaslatból, amelyet csütörtökön fogadtak el.

Az Orbán-kormány az X-en azt írta, hogy ellenezték azt a példátlan döntést, amellyel helytelen jogi alapra hivatkozva hosszabbították meg a szankciókat, hogy megkerüljék az egyhangú döntéshozatalt. Hozzátették, hogy Magyarország továbbra is kiáll a szerződések tiszteletben tartása mellett.