Három kötelezettségszegési eljárást is indított a Bizottság Magyarországgal szemben, derül ki a bizottság decemberi kötelezettségszegési csomagjából.

Az egyik esetben az élelmiszerekre és háztartási cikkekre bevezetett árréskorlátozásról van szó, a másik esetben pedig a médiával kapcsolatos ügyekben indul eljárás. A Bizottság szerint Magyarország nem tartja be a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló uniós rendelet és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv előírásait.

A testület úgy látja, hogy a magyar szabályozás indokolatlanul beavatkozik az újságírók és szerkesztőségek munkájába, nem védi megfelelően az újságírói forrásokat és a bizalmas kommunikációt, és nem biztosít elegendő jogorvoslatot, ha ezek sérülnek. Emellett gondok vannak a közmédia működésével, a médiatulajdonlás átláthatóságával, a médiapiaci összefonódások értékelésével és az állami hirdetések elosztásával is.

A harmadik eljárás a nemzetközi választottbírósági ügyekre vonatkozik. Az uniós jog szerint uniós befektetők és tagállamok közötti vitákat nem lehet nemzetközi választottbíróság elé vinni. A Bizottság szerint azonban a magyar államhoz köthető MOL és leányvállalatai olyan lépéseket tettek, amelyek megsértik ezt a tilalmat: egyrészt külföldi bíróságon próbáltak végrehajtatni egy ítéletet, másrészt egy újabb választottbírósági eljárást is indítottak egy uniós tagállammal szemben.

Felszólították még Magyarországot, hogy a hiteles fordítási ágazat működését hozza összhangba az uniós szabályokkal, mert most nem biztosítja a tisztességes versenyt a magyar rendszer. Szintén kapott az ország egy megújuló energiával kapcsolatos figyelmeztetést, mert még nem ültettük át teljeskörűen az EU megerősített szabályait a zöldenergia terjedésével kapcsolatban.