Oroszország mindenképpen elfoglalja az ukrán hadsereg ellenőrzése alatt maradt Donyec-medencei területeket - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Hasznosnak minősítette azokat a tárgyalásokat, amelyeket Steven Witkoff amerikai elnöki különmegbízottal és Jared Kushnerrel, Donald Trump elnök vejével folytatott kedden a Kremlben az ukrajnai háború lezárásával kapcsolatban. Elmondta, hogy Washington négy részre osztotta rendezési terve 27 pontját, és azt javasolta, hogy külön vitassák meg ezeket.

"Amit amerikai kollégáink elénk tártak, az a Trump elnökkel Alaszkában megkötött megállapodásainkon alapult" - mondta az orosz államfő a RIA Novosztyi hírügynökség által ismertetett interjúban. Ez volt az első alkalom, hogy nyilvánosan értékelte a keddi megbeszéléseket.

Putyin szerint a tervnek szinte az összes pontját át kellett nézni, ezért tartott ilyen sokáig, csaknem öt óra hosszáig a találkozó az amerikai küldöttséggel. Voltak olyan javaslatok, amelyekkel Oroszország nem ért egyet. Úgy vélekedett: korai lenne felfedni, hogy konkrétan mi felel meg Moszkvának a tervből, mert ez akadályozhatná az amerikai ingázó diplomácia munkáját.

Az ukrajnai háború korábbi eseményeire kitérve azt mondta: a donyecki és a luhanszki "népköztársaság" népszavazáson mondta ki, hogy nem akar része lenni Ukrajnának."Megmondtuk Ukrajnának, az ukrán hadseregnek: az emberek nem akarnak veletek élni, népszavazásra mentek, a függetlenség mellett szavaztak, vonjátok vissza csapataitokat, és akkor nem lesz semmilyen katonai akció" - jelentette ki Putyin, hozzátéve, hogy az ukrán fél nem volt hajlandó elhagyni a Donyec-medencét, inkább harcolni akart.

"Vagy fegyveres úton felszabadítjuk ezeket a területeket, vagy az ukrán csapatok elhagyják ezeket a területeket, és abbahagyják az emberek gyilkolását" - mondta Putyin.

Az orosz elnök a világgazdaságot érintve kijelentette, hogy Moszkva nem akar visszatérni a világ legjelentősebb gazdaságait tömörítő G8 országcsoportba. A G8 tagjai világpolitikai szerepének csökkenéséről beszélve Putyin példaként hozta fel a német recessziót.

Méltatta Oroszország és India számos területen fejlődő együttműködését, külön megemlítve a csúcstechnológiát, az űrkutatást és a nukleáris energiát. Közölte, hogy a két ország közötti kereskedelmi elszámolás több mint 90 százaléka már nemzeti valutában történik.

Egyes pénzügyi megoldások, egyebek között a központi bankok között, lehetővé teszik, hogy a két ország kiküszöbölje a szankciós korlátozásokat - tette hozzá. Azok az államok, amelyek megpróbálják akadályozni harmadik országok kereskedelmét, végül maguk is veszteségeket szenvednek el- szögezte le.

Beszámolt arról, hogy Narendra Modi indiai miniszterelnökkel nemcsak munka-, hanem baráti kapcsolatok is összekötik, és nagyon örül annak, hogy találkozhat vele.

India függetlenné válása óta hatalmas fejlődésen ment keresztül. Az emberek nem mindig veszik észre a változásokat a mindennapi életben, de az ország eredményei csodásak - mondta.

"Úgy gondolom, már az egész világ tudja, hogy Indiával nem lehet úgy beszélni, ahogy 77 évvel ezelőtt beszéltek vele. India nagyhatalom, nem brit gyarmat. És ezt mindenki kénytelen elfogadni" - jelentette ki az orosz elnök.