Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert hétfőn délelőtt a parlament költségvetési bizottsága hallgatta meg, szokásos éves meghallgatása keretében.

A beszámolóról és a képviselői kérdésekre adott válaszáról a portfolio.hu tudósított a helyszínről.

Nagy Márton a gazdaság helyzetének bemutatásával kezdte beszédét.

Ennek a gazdaságpolitikának az ára, hogy magasabb hiányra van szükség – ismerte el az anticiklikus fiskális politika hatása kapcsán. Ezen a ponton megemlítette, hogy a kormány legutóbb 5 százalékra emelte az idei és jövő évi hiánycélt.

Nem tudjuk a hiányt csökkenteni, ilyen gazdasági környezetben lehetetlen– idézi a portál.

Ez az optimális policy mix, nagyjából ezt az 5%-os hiányszámot tudjuk tartani. Úgy, hogy ne legyen vagy kicsi legyen a hitelminősítőkre gyakorolt hatása – mondta. Szerinte a piac elfogadta a hiány megemelésének hírét.

Kérdésre válaszolva elmondta: a 2026-os költségvetés módosítására nincs szükség, csak a védelmi záradék miatt volt erre szükség, egy soron, ahol a maximális mozgásteret használják ki, ami 860 milliárd forintot jelent.

Megemlítette azt is, hogy az államadósság stagnálhat idén és jövőre. A gazdasági növekedés jövőre már segít az államadósság tekintetében.

Nagy Márton szerint idén 0,5%-os, jövőre 3%-os növekedés várható. Ha nem lenne a költségvetésnek ösztönző politikája, akkor a GDP-növekedés már rég negatív lenne. A fogyasztás 2 százalékponttal húzza feljebb a növekedést – ismertette a miniszter.

A kormánynak tehát igenis van ösztönző politikája.

Azért nincs 2%-os GDP-növekedés idehaza, mert a német gazdaság szenvedése ezt elviszi– tette hozzá.

Szerinte nemcsak az NGM nem találta el a gazdasági növekedés várható mértékét, hanem a piaci szereplők sem. Kiemelte, hogy 3,5%-os növekedéssel tervezték meg a 2025-ös költségvetést tavaly, amikor az elemzői konszenzus 3,3% volt.

A bankoktól jövőre plusz 180 milliárd forintot szedünk be. Fontos, hogy a bankoktól több pénzt vegyünk el, és ezt a termelő vállalatok felé csatornázzuk át, a Demján Sándor Programba, valamint az adócsökkentések irányába – említette példaként a jövő évi büdzsé ügyeiről szólva.

A bankszektor jövedelmezősége kiemelkedő amellett is, hogy van rajtuk bankadó és extraprofitadó, ezért az extraprofitadó duplázását is elviselik – mondta.

Parkoltatják az emberek pénzét, szénné keresték magukat a bankok, ezért nem kell bankot csinálni– értékelte.

Úgy látja, az uniós pénzek hiánya nem jelent semmilyen növekedésbeli hátrányt Magyarországra nézve. 2026 végén fogják bizonyos keretekben elérni a kifizetések a 100%-ot, megemlítette itt a KEHOP és GINOP programokat. Akkor lesz hatása az uniós pénzek elfogyásának – mondta.

Kifejtette azt is, hogy a kormány intézkedései 1,5 százalékponttal csökkentik az inflációt. Szerinte a jövő év első negyedévében akár 2-essel is kezdődhetnek az áremelkedési ütem adatai. Az átlagos infláció jövőre 3,6%-ra várható, ennyivel emelkednek januárban a nyugdíjak is ennek megfelelően – részletezte.