Az utánpótlás-nevelés 186 milliárd forintot kapott 2011 óta, csakhogy ennek a pénznek több mint a felét „a szakemberek személyi jellegű kiadásaira” fordították.

A 2011-es indulás óta 509 milliárd forint tao-támogatás jutott a magyar labdarúgásnak - derült ki az MLSZ taográf elnevezésű kiadványából, amely minden évben összesíti az utánpótlás-akadémiák támogatására érkezett összegeket.

Az anyagból kiderül, hogy összesen 1191 milliárd forint tao-támogatásra érkeztek pályázatok, ám ezeknek 50,4 százalékát lehetett lehívni, a többi kérelmet elutasították. Az MLSZ kettős szerepben volt, mert egyrészt elbírálta a 300 millió forintnál alacsonyabb összegű kérelmeket (a magasabb értékek megítéléséről az állam döntött), másrészt saját programjaival pályázott is a taóból lehívható forrásokra. Az utánpótlás-nevelés 186 milliárd forintot kapott 2011 óta, az összeg 57 százaléka „a szakemberek személyi jellegű kiadásaira irányult - olvasható a taográfban. A 2024/25-ös szezonban 1182 sportegyesület kapott utánpótlás-nevelés jogcímen tao-támogatást a magyar futbalban.

„Az utánpótlás-képzés hatékonysága, különösen figyelembe véve a befektetett erőforrásokat és erőfeszítéseket,

nem éri el a kívánt szintet, a tehetségek képzése, beépítése, értékesítése terén a fejlődés elmaradt a várakozásoktól.

Az akadémiák száma indokolatlanul magas, miközben szakmai munkájukra az MLSZ-nek csak közvetett ráhatása van, finanszírozásuk a szövetség hatókörén kívül történik" - hangzik a jelentés.

Az elmúlt tizennégy évben 604 pálya létesült és 3453-at újítottak fel (ebbe beletartoznak a füves nagypályák mellett műfüves nagy-, közepes- és kis méretű játékterek is).

A tao-támogatásokat nem egy évre, hanem szezonokra adja az MLSZ, a legtöbbet, 18,1 milliárd forintot a 2024/25-ös idényben kaptak a sportszervezetek.

A szövetség új stratégiai programja 2025-től 2030-ig tartó időszakra vonatkozik, új elemként került be a futsal infrastrukturális körülményeinek fejlesztése: 2026 végéig hét új futsalcsarnok építését tervezi az MLSZ, a helyszíneket pályáztatás után tavaly választották ki.

Nincs szükség a magyar labdarúgásban az akadémiákra, mindezt Orbán Viktor miniszterelnök jelentette ki abban a beszélgetésben, amelynek felvétele a magyar labdarúgó-válogatott Írország ellen 3-2-re elveszített mérkőzése után került fel a közösségi oldalakra.

A miniszterelnök Bognár Györggyel, a Paks vezetőedzőjével, illetve Petrovics-Mérei Andreával és Hajdú B. Istvánnal, az M4 Sport munkatársaival beszélgetett a Van élet a halál után? címet kapott adásban.

A politikus kijelentése azért nagyon meglepő, mert ő az alapítója a Felcsúton létrehozott utánpótlás-akadémiának, amely a nevét az Aranycsapat legendás játékosáról, a Magyarországon kizárólag a Honvédban futballozott Puskás Ferencről kapta. Az Aranycsapat legendája sosem járt Felcsúton, emlékét azonban nem ápolhatja egyetlen magyarországi klubja, mert minden jog egy üzleti érdekcsoport tulajdonába került, amely Felcsúttal működik együtt. Ez annyira abszurd, mintha a Ferencvárostól elvennék Albert Flórián emlékét vagy az Újpesttől Szusza Ferencét.

A felcsúti akadémia indulásakor Orbán Viktor arról beszélt, hogy az eredmény másodlagos, az akadémia célja, hogy fiatal tehetségeket adjon a magyar labdarúgásnak. Azóta kiderült, sem fiatal, sem magyar játékosokból nincs sok az élvonalban szereplő Felcsútban, amely azonban évről évre elnyelte az állami- és taomilliárdokat, a felhasználás érdemi ellenőrzése nélkül.