Továbbra is hanyatlik a jogállamiság és a demokrácia Magyarországon.

415 szavazattal, 193 ellenében és 28 tartózkodással fogadták el azt az állásfoglalást, amely a magyarországi jogállamiság helyzetével foglalkozik – közölte az Európai Parlament kedden.

Ez a lisszaboni szerződés 7. cikkely szerinti eljárás második időközi jelentésének végső változata volt, amelynek a megállapításai szerint Magyarországon tovább romlott a helyzet, és választási autokrácián alapuló hibrid rezsim alakult ki. Éppen ezért szorgalmazzák a közvetlen fellépést. A jelentés elítéli, hogy Magyarország ismételten befolyásgyakorlásra használja vétójogát, tranzakcionálisan kezeli az uniós költségvetési eszközöket, valamint azt is, hogy léteznek olyan kiskapuk, amelyek lehetővé teszik a magyar kormány számára a jogállamisági feltételrendszerről szóló uniós rendelet korlátozásainak megkerülését.

Az európai parlamenti képviselők elítélik, hogy Magyarország legfelsőbb bírósága, a Kúria a bevett gyakorlattal ellentétesen az uniós bírósági ítéleteket azok alkalmazása előtt felülvizsgálja. Ugyancsak elítélik a bírói függetlenséget érintő fenyegetéseket és azt, hogy Magyarország szisztematikusan elutasítja az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek végrehajtását. Kitérnek többek között a korrupció és a választási integritás közötti kapcsolatra, beleértve a klientúrahálózatokat, valamint a magyarországi korrupcióellenes szerv előtt álló tartós akadályokra, amelyek veszélybe sodorhatják a Magyarországnak járó uniós források teljes összegét. Hangsúlyozzák: biztosítani kell azt is, hogy az uniós források végső kedvezményezettjei – köztük a civil társadalom – ne maradjanak pénzügyi támogatás nélkül.

Kritikával illették továbbá, hogy az Orbán-kormány szisztematikusan gyengítette az Országos Bírói Tanácsot, elmulasztja állampolgárai jogainak védelmét, fenyegeti az akadémiai szabadságot, politikai indíttatású üzleti gyakorlatokat folytat, kormánybarát médiumoknak juttatja az állami reklámokat, valamint hogy de facto alkotmányos tilalmat rendelt el a Pride-felvonulásokra.

A képviselők emellett aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy a kormánypártok szándékosan olyan, a mesterséges intelligencia által készített deepfake-videókat tesznek közzé azok a közösségi média­csatornák, amelyek a miniszterelnök pártjához és kampányához szorosan kötődnek, majd ezeket a tartalmakat összehangoltan felerősítik. Hangsúlyozzák, hogy a mesterséges intelligenciával generált tartalmaknak a szavazók félrevezetésére, a politikai ellenfelek hiteltelenítésére és a választási folyamatok integritásának torzítására való szándékos felhasználása ellentétes lehet a nemzeti választási normákkal, és komolyan veszélyezteti a demokratikus választások tisztességességét, valamint a demokratikus intézmények egészének hitelességét.

Az EP-képviselők azt várják, hogy az Európai Bizottság mihamarabb lezárja azt a vizsgálatot, amely az uniós intézményekben történt állítólagos magyar kémkedés miatt indult. Ebben foglalkoznak Várhelyi Olivér szerepével is, aki az érintett időszakban a magyar állandó képviseletet vezette, és jelenleg az Európai Unió egészségügyért és állatjólétért felelős biztosa. Hangsúlyozzák, hogy a vizsgálat eredményeinek kézzelfogható következményekkel kell járniuk az érintettek számára.

A jelentéstevő Tineke Strik szerint az Európai Bizottság és az Európai Tanács határozott fellépésének hiánya lehetővé tette, hogy Magyarországon folytatódjon a demokrácia és a jogállamiság eróziója. A politikus szerint az EU nem engedheti meg, hogy folytatódjon Magyarország autokráciává válása.