„Ehhez legalább ötven, de inkább száz komoly szakértő kellett. Ez olyan, mintha egy láthatatlan nagyvállalat szívta volna ki a pénzt a magyar költségvetésből, ipari méretben, a bankok és a hatóságok szeme láttára” – nyilatkozta a lapnak egy névtelenséget kérő sz

Akinek alapos ismeretei vannak arról az óriási áfacsalásról, amelynek elkövetésével tavaly közel 70 milliárd forinttal rövidítették meg a magyar államot. A történetet november elején a Válasz Online mutatta be. A portál számos iparági szereplővel beszélt, és a történet mindannyiuk feltételezése szerint ugyanabba az irányba mutat:

a magyar állam szemet hunyt egy elképesztő mértékű lopás felett, aminek fő kedvezményezettje az orosz titkosszolgálat lehetett.

„Egész Európában csinálják, figyelik a szabályozás gyengeségeit, keresik a kiskapukat. Rendkívül felkészült jogászokkal és kereskedőkkel figyelik a gázpiacot, és egyre inkább az áramét is, és esetenként óriási hasznot húznak. Ahol az orosz beszállítás a domináns, ott visszaélnek azzal a helyzettel, hogy a helyiek nem is akarnak ellenállni, mert a legális kereskedelmet érzik veszélyeztetve, ha akadályozzák őket. A lengyelek például ezt megúszták, mert már a 2010-es évektől tudatosan készültek a leválásra” – mondta a lap egyik forrása, aki a nemzetközi energiakereskedelem szakértője.

Nincs közvetlen bizonyítéka rá, hogy orosz szereplők állnak egy nagy európai hálózat mögött, de számos közvetett jel utal erre szerinte, és más logikus magyarázatot a jelenségre nem talált:

„Spanyolországtól Romániáig sokmillió eurót szivattyúztak ki a szabályozási hiányosságokat kihasználva. A magyarországi történet a legnagyobb műveletek közé tartozik.”

A csalássorozat a következőképp festett: 2024-ben teljesen új gázkereskedők sora lépett a magyar piacra, akik külföldi forrásból összesen mintegy 400 milliárd forint értékben vásároltak földgázt, amit aztán hazai cégeknek adtak el. A gázt a piaci árnál olcsóbban kínálták, sőt olcsóbban adták, mint amennyiért vásárolták. Ezt azért tehették meg, mert nem fizettek áfát az ügylet után. Egy bonyolult és fiktív, elektronikai eszközökkel végzett kereskedelmi láncolaton keresztül ugyanis lenullázták az áfafizetési kötelezettségeiket.

Úgy buktak le, hogy annyi napelemekhez való invertert, okosórát, játékkonzolt és mobiltelefont importáltak és exportáltak, ami már feltűnt a NAV-nak. Ezek az elektronikai eszközök ugyanis a valóságban nem léteztek, sohasem jöttek be és mentek ki az országból. Fiktív kereskedelmük azért kellett, hogy annyi áfát igényelhessenek vissza papíron, amennyit az eladott gáz után fizetniük kellett volna.

A konstrukció rövid távon elég sok hasznot hozott mindenkinek ahhoz, hogy ne legyen érdeke sem az állami szerveknek, sem pedig a piaci szereplőknek fellépni ellene.

A csalók által Magyarországon eladott gáz 2024-ben elárasztotta a magyar gáztőzsdét, a CEEGEX-et gázzal, az előző évihez képest 65 százalékkal nőtt meg a kereskedett gáz mennyisége. A statisztikákból világosan látszik, hogy az áfacsalással eladott gáz hozta a 2024-es év kimagasló forgalmát. Mindenki elégedett volt. A tőzsdét tavaly még egyedüliként tulajdonló állami MVM örült a fejlődésnek, pörgött az üzlet. A kormány is elégedett volt, mert a sok gáz lenyomta az árat, a gyárak olcsóbban jutottak energiához.

A magyar állam persze rosszul járt, mert elmaradt az élénk kereskedés nyomán esedékes áfabevétele.

Csakhogy ha nincs a csalássorozat, akkor ez az élénk kereskedelem sem lett volna, hiszen miután a NAV elindította a nyomozásokat, a csalók a gázzal együtt felszívódtak. Vagyis az államnak közvetett haszna annyi mindenképpen volt a machinációkon, hogy több és olcsóbb lett a gáz az országban, és ugyan elesett egy igen jelentős adóbevételtől, de ez a bevételi lehetőség nem is lett volna, ha nem valósul meg a bűncselekmény.

A rosszabb indulatú megközelítés szerint ez csak úgy volt lehetséges, hogy a legmagasabb politikai szinten lévőket kellett megvesztegetniük a csalóknak.

Amikor a Válasz Online a további részletekért érdeklődött, akkor a teória megfogalmazója elhallgatott, és a Karmelita kolostor felé mutatott.

A politikai érdekeltségre utalt egy másik forrás is, amikor felhívta a figyelmet arra, hogy egy kormányhoz közel álló ügyvédi iroda is nyújtott szolgáltatást a csaló cégek egy részének, de a nyomozás eddigi szakaszában teljesen figyelmen kívül hagyták őket. (Az iroda a lap megkeresésére eddig nem reagált.) „A gyárakat építő multik adókedvezményt kapnak, itt meg az áfa elengedése volt az állami támogatás” – vélekedett egy harmadik szakember.

Orosz háttérre elsősorban az utal, hogy a semmiből feltűnő csaló cégek képesek voltak gázt szerezni. A nemzetközi gázkereskedelem speciális szaktudást és kapcsolatrendszert igénylő feladat, és ebben a régióban nagyobb mennyiséget leginkább az oroszok lehettek képesek eladni.