Közel egy hónap telt el az ország történetének legnagyobb Pride-ja óta.

A rendezvényt körülvevő indulatok lecsillapodása után most az IDEA Intézet közölt egy közvélemény-kutatást a felvonulás utólagos értékeléséről, többek között azt a kérdést boncolgatva, hogy a társadalom tényleg rendszerellenes megmozdulásként tekint-e a fővárosban rendezett 2025-ös Pride-ra.

Az intézet július legelején elvégzett országosan reprezentatív, kérdőíves felméréséből az derül ki, hogy a felnőtt népesség kétharmada (66 százalék) nemcsak, hogy hallott az eseményről, de látott képeket és videókat a rendezvényről a médiában, vagy esetleg maga is résztvevője volt a menetnek. A megkérdezettek negyede, 25 százalék vallotta, hogy hallott ugyan valamit a felvonulásról, de konkrét információi nem nagyon voltak róla, így nem látott róla felvételeket sem.

A megkérdezettek 50 százaléka ítélte helyesnek a menet megtartását, 24 százalék egyáltalán nem értett vele egyet, 9 százalék inkább nem értett egyet.

A kérdőívben külön rákérdeztek arra, hogy a Pride valójában az Orbán-kormánnyal való szembehelyezkedés egy formája volt-e a válaszadó szerint. A következő állításokat fogalmazták meg:

A Pride-ra a többség azért ment el, hogy tiltakozzon az Orbán-kormány ellen. Ezzel az állítással a teljes népesség 74 százaléka, a budapestiek 77 százaléka, és a kisebb településeken élők 73 százaléka értett egyet.

A Pride-ra a többség azért ment el, hogy tiltakozzon a gyülekezési törvény szigorítása ellen. Az állítással a teljes népesség 67 százaléka, a budapestiek 72 százaléka, és a kisebb településeken élők 66 százaléka értett egyet.

A Pride résztvevőinek többsége valószínűleg nincs is tisztában a Pride eredeti céljával. Az állítást a teljes népességben 24, a budapestiek körében 28, a kisebb településeken élők esetében 23 százalék osztotta.