Az agysejtek térbeli tájékozódásban betöltött szerepét vizsgálják a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének szakemberei.

Akiknek kutatása hozzájárulhatnak olyan betegségek jobb megértéséhez és kezeléséhez, mint az Alzheimer-kór, ahol a térbeli tájékozódás és a memória károsodik.

A kutatóintézet pénteki, közleménye felidézi, hogy a hippokampuszban találhatók az úgynevezett helysejtek, amelyek csak akkor aktívak, ha az élőlény egy adott helyen tartózkodik. Érdekesség, hogy egy adott feladat során a hippokampusz idegsejtjeinek csupán a fele aktív, a többi "csendben marad". A HUN-REN kutatása fontos lépés annak megértésében, hogyan specializálódnak az agysejtek egy-egy feladatra - hangsúlyozzák.

A HUN-REN KOKI kutatói Nusser Zoltán vezetésével éber egereken végzett mérések során követték nyomon az idegsejtek aktivitását, miközben az állatok egy virtuális valóságban "futottak" jutalomért. Ez alapján az agysejteket aktív helysejtekre és csendes sejtekre osztották, majd az így azonosított sejteket további, élettani és morfológiai vizsgálatoknak vetették alá.

Elsőként az idegsejtek elektromos tulajdonságait mérték meg. A kapott eredményből kiderült, hogy ezek nem mutattak különbséget a két sejttípus között, így ez nem magyarázza, hogy miért aktív az egyik sejt és a másik miért nem. Ezután azt vizsgálták, hogy a csendes sejtek nagyobb gátlást kapnak-e más sejtekből. A gátló szinapszisok sűrűségében azonban szintén nem találtak lényeges különbséget.

Végül a kutatók a sejtek dendritjeire, az információt fogadó nyúlványokra és azok tüskéire koncentráltak. Ezek a tüskék fogadják a serkentő jeleket, és korábbi kutatások szerint a méretük összefügg a beérkező serkentés erejével. Itt már megfigyeltek olyan eltéréseket, hogy habár a dendrittüskék sűrűsége hasonló volt, a helysejtek dendrittüskéi nagyobbak voltak, vagyis erősebb serkentő bemeneteket is kapnak.

Ez a megfigyelés azt sugallja, hogy az aktivitásbeli különbség oka az eltérő serkentő bemeneti erősség lehet, míg az elektromos jellemzők vagy a helyi gátló hatások elhanyagolhatóbb szerepet játszanak.

A kutatás fontos lépés annak megértésében, hogyan specializálódnak az agysejtek egy-egy feladatra. A vizsgálatok eredményeit a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóirat közölte, a tanulmány megosztott elsőszerzői Herédi Judit és Oláh Gáspár.