2025 márciusában az ipari termelés volumene az előző év azonos hónapjának szintjén maradt, míg munkanaphatástól megtisztítva 5,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 0,1 százalékkal nagyobb volt a 2025. februárinál.

A feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártás, a számítógépek, elektronikai, optikai termékek gyártása, valamint az élelmiszerek, italok és dohánytermékek gyártása bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva, ugyanakkor a villamos berendezések gyártása visszaesett. Az ipari termelés csökkenő tendenciája tehát továbbra sem állt meg.

Az ipari termelés az év első három hónapjában 4,4 százalékkal kisebb volt, mint 2024 azonos időszakában. A Portfolio szerint biztosan kijelenthető, hogy az ipar hozzáadottérték-alapon is visszaesett, ez pedig rámutat az első negyedéves GDP zsugorodásának egyik fő okára. A lap számításai szerint

a szektor negyedéves alapon fél százalékpont körüli mértékben, éves alapon pedig egy százalékpontot meghaladóan húzhatta le a GDP-növekedési adatot.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint összességében a piaci várakozásokat valamelyest alulmúló adatközlést láthattunk, de az első negyedéves GDP-adat fényében vélhetően a várakozások is kellően nyomottak voltak. A 2021. év átlagos havi teljesítményéhez viszonyítva az ipari kibocsátás volumene 7,1 százalékos elmaradást mutat. „Legutóbb ennyire mélyen az ipari termelés a 2020-as Covid-lezárások miatt volt” – mondta Virovácz.

Habár a fontosabb alágak bővülni tudtak, az elemző szerint vélhetően itt is a bázishatások miatt javuló éves bázisú indexekről beszélhetünk csupán, tehát önmagában ez aligha jelent bármilyen érdemi pozitív teljesítményt.

„Mivel a hazánkban működő gyártók egy jelentős része továbbra is munkaerőt tartalékol, a gyenge ipari teljesítmények sorozata egyre közelebb visz minket a törésponthoz. Ahhoz a ponthoz, amikor a vállalatok tömegével döntenek majd úgy, hogy egész egyszerűen már nem éri meg, túl költséges a munkaerő tartalékolása. Két évnyi lejtmenetet követően egyelőre nem úgy néz ki, hogy 2025 lenne az az év, amikor a magyar ipar kimászik a gödörből. Sőt, egyelőre úgy tűnik, hogy még a gödör alját sem feltétlenül sikerült elérni” – mondta Virovácz.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben reagált az adatra. Az NGM szerint a hazai ipar teljesítményét továbbra is negatív külső tényezők húzzák vissza. „Külpiacaink gyengélkedése, különösen Németország elhúzódó válsága korlátozza az exportvezérelt magyar gazdaság, így az ipar teljesítményét is” – írták. Az ipar fellendülését az NGM szerint nagyban fogja segíteni a „100 új gyár” program, amit a negyedéves GDP-adat ismeretében 150-re emeltek. Emellett Németország 500 milliárd eurós infrastrukturális beruházási programja, valamint az ország költségvetési enyhítése növekvő külső keresletet eredményezhet a magyar gazdaság számára.

A magyarországi ipar számára a külső piacok helyreállása mellett az olyan nagyszabású beruházások hozhatnak új lendületet, mint a CATL, a BYD, a BMW, a SEMCORP és az EcoPro gyártókapacitásainak bővítése – áll a minisztérium közleményében.