Ahogyan 2020 óta mindig, tavaly sem sikerült a kabinetnek elérnie a hiánycélját és ahogy látszik, jövőre sem fog.

Az euróövezetben tavaly az tagországok átlagosan a GDP, azaz a bruttó hazai termékük 3,2 százalékára rúgó hiánnyal gazdálkodtak. Ugyanez Magyarországon 4,9 százalék volt, amivel az Eurostat, az uniós statisztikai hivatal közlése szerint az ötödik legnagyobb hiányt produkáltuk. Mögöttünk áll Románia (-9,3%), Lengyelország (-6,6%), Franciaország (-5,8%) és Szlovákia (-5,3%). A magyar kormány egyébként tavaly eredetileg 3,1 százalékos hiányt tervezett a költségvetésben. Nem jött össze, ahogyan 2020 óta egyetlen hiánycél sem teljesült. Tavaly már az alapok is rosszak voltak. 2024-re 4 százalékos gazdasági növekedést tervezték 6 százalékos infláció mellett, ezzel szemben a GDP 0,5 százalékkal nőtt az infláció pedig 3,7 százalék lett, utóbbi kedvező hír a gazdaság számára, de a költségvetési bevételek nem gyarapodtak a tervezett mértékben. Ezek után nem meglepő a GDP 1,8 százalékára rúgó, 1476 milliárd forintos hiánytúllövés.

Ez ugyan már a múlt, de a kormány ugyanebbe a hibába készül belevinni az országot a 2026-os költségvetés tervezése során: Nagy Márton nemzetgazdasági – aki immár a költségvetési ügyekért is felelős – miniszter a múlt heti kormányinfón elmondta, hogy május első napjaiban a parlament elé kerülő 2026-os büdzsé, már megint 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A kormány hajszolja a 4 százalék feletti növekedést, ám eddig nemhogy nem sikerült elérnie, de volt olyan év, jelesül 2023, amikor a GDP egyenesen zsugorodott. Minden esetere független elemzők látva a romló külső vámháborús konjunktúrát és a gazdaság gyenge belső motorjait, a jövő évi növekedési előrejelzéseiket visszavették az 1,5-2 százalékos sávba, vagyis a kabinet által várt növekedés fele sem tűnik reálisnak a mai tudásunk szerint. Ez alapján arra sincs esély, hogy a kitűzött jövő évi hiánycél, amit a GDP 3,7 százalékában szabtak meg, a jelenlegi költségvetési- makrogazdasági pálya mentén elérhető legyen.

Tavaly a tervezett csökkenéssel szemben, nőtt a GDP-arányos magyar államadósság: az Eurostat jelentése szerint a GDP 73,5 százaléka volt, ami fél százalékos emelkedés.

Növekvő államadósság elvileg elképzelhetetlen lenne, tiltja az Alaptörvény, illetve más jogszabályok is. Igaz, ezeket nem kell betartani, ha Magyarországon „háborús veszélyhelyzet” van. Ezzel együtt a magyar állandósság mértéke nem éri el az uniós átlagot, amely tavaly 81 százalék volt az EU-ban és 87,4 százalék az euróövezetben.

A probléma viszont az, hogy Magyarországhoz hasonló fejlettségű tagállamok államadóssága meg sem haladja a 60 százalékot sem – ezen a téren szlovák államadósság a legmagasabb 59,3 százalékkal, a lengyel 55,3, a román 54,3 százalékon állt. Vagyis Magyarország a fejlettségéhez képest képest jobban eladósodott, az egy kivételt Görögország jelenti, amely még tavaly is a GDP 145 százalékát elérő adósságban úszott – ennek ellenére jobb adósságbesorolással rendelkezik, mint Magyarország, amihez nagyban hozzájárult, hogy csak tavaly 10,3 százalékkal csökkent az adósságmutató. Az Eurostat adatai szerint tavaly 16 tagállamban nőtt az államadósság.

Donald Trump vámjai az egész világgazdaságot megrengetik, emiatt a Nemzetközi Valutalap most publikált világgazdasági előrejelzésben minden fontosabb gazdaság növekedési kilátásait csökkentette. Pierre-Olivier Gourinchas, az IMF vezető közgazdásza szerint a vámháború „nagy hatással lesz a globális kereskedelme”. Az IMF előrejelzése szerint az USA idén sem kerül recesszióba a dollár viszont gyengülni fog, ami a feltörekvő piacok devizáit erősíti, külkereskedelmi versenyképességüket viszont rontja. Az IMF szerint a német gazdaság növekedése leáll (0%), de a francia (+0,6) az olasz (+0,4) GDP is csak mérsékelten nő, az unió növekedési átlaga pedig egy százalék lesz.

Az IMF előrejelzése szerint a világgazdaság idén 2,8 százalékkal bővül, ez fél százalékkal alacsonyabb ütem, mint amit januárban jeleztek előre. A szervezet a világátlagnál nagyobb mértékben csökkentette a magyar gazdaságra adott prognózisát, szerintük idén mindössze 1,4 százalékkal nőhet a magyar GDP, 2026-ban pedig 2,6 százalékos növekedés várható. (Az IMF idénre 2,9 százalékos növekedést várt – vagyis gyakorlatilag lefelezte az előrejelzését.) A prognózis fényében meglehetősen hurráoptimista a magyar kormány idei 2,5 és a 2026-os 4 százalékos GDP-előrejelzése. Az IMF szerint idehaza a fogyasztói árak az idén 4,9, 2026-ban pedig 3,6 százalékkal emelkednek.