Furák Péter számára az Életed hétvégéje nemcsak egy újabb színházi projekt, hanem igazi szívügy.

A mini musical zeneszerzője mesélt arról, hogyan született meg a darab zenei világa, mennyire inspirálták a szereplők, és milyen különleges pillanatok kísérték a munkafolyamatot. Az előadásban a popos, mai hangzásvilág és a klasszikus színházi zene elemei találkoznak, hogy a nézők egy igazán friss, fülbemászó zenei élményben részesülhessenek.

Mit jelentett számodra az Életed hétvégéje és ez a projekt?

Számomra ez a darab rendkívül sokat jelent. Bár hosszú évek óta dolgozom színházban – lassan már komoly évtizedekről beszélhetünk –, még sosem volt olyan projektem, ami ennyire a sajátom is lett volna. Mondhatni, ez a mi „gyermekünk” Ember Márkkal. Én kerestem meg Márkot azzal, hogy nincs-e valami jó ötlete egy kevés szereplős zenés előadáshoz, és nemcsak hogy volt, de azonnal elkezdtünk közösen ötletelni és kidolgozni a koncepciót. Beneveztünk az Összpróba Alapítvány és a Kultkikötő közös pályázatára, és most ott tartunk, hogy április 12-én bemutató!

Ember Márk említette, hogy az Életed hétvégéje egy mini musical. Mit jelent ez zeneileg pontosan?

Bár a darab viszonylag rövid, mindössze 90 perces, meglepően sok dal kapott helyet benne. Minden szereplőnek van saját szólódala, emellett duettek, tercettek, nyitány és finálé dal is szerepel az előadásban. Gyakorlatilag minden olyan zenei elemet tartalmaz, amit egy klasszikus musicaltől elvárhatunk, csak sűrített formában.

Mi inspirálta a darab zenéjét? Volt konkrét zenei stílus vagy irányzat, amit követni szerettél volna?

A történet maga inspirálta a zenei anyagot. Olyan zenét szerettem volna írni, amely formájában, hangszerelésében és hangulatában egyaránt popos, friss és mai, ugyanakkor megőrzi a színházi zene sajátosságait is. A színházi zene alatt azt értem, hogy a zene dramaturgiailag is követi a történetet, támogatja a színpadi eseményeket. Nagyon fontosnak tartottam, hogy a dalok erős, fülbemászó dallamokkal rendelkezzenek, amelyek könnyen „beégnek” a hallgatók emlékezetébe. Bízom benne, hogy ez sikerült is.

Mennyire volt meghatározó a dalok megszületésénél, hogy kik lesznek a szereplők?

Abszolút meghatározó volt! Több dal is kifejezetten az adott szereplőkre íródott. Sokat segített, hogy már korábbról ismertem a színészeket, hiszen Annával és Lacival több Thália Színházas darab kapcsán is dolgoztam együtt. Így pontosan tudtam, milyen hangnemben érzik magukat a legkomfortosabban. Pubi (Kerekes József - a szerk.) esetében is befolyásolta a munkámat a személyes ismeretségünk, több szempontból is.Milyen hangulatokat szerettél volna megragadni a zenében?Célom az volt, hogy minden karakter sajátosságait, erősségeit kiemeljem a zenén keresztül. A női karakter vehemens és céltudatos, ezért neki egy olyan dalt írtam, amely ezt a határozottságot hangsúlyozza. Pubi egy idősödő, komoly múlttal rendelkező figura, így az ő dala nosztalgikus, bensőséges hangulatú lett. Lacika karaktere sok helyzetben döntésképtelen, amit a dalainak váltakozó ritmikájával próbáltam érzékeltetni. Úgy gondolom, hogy ez a zenei eszköz jól visszaadja ezt az ingadozó jellemvonást.

Volt olyan pillanat, amely különösen emlékezetes számodra a darab zenéjének készítése során?

Több ilyen pillanat is volt. Az egyik kedvencem a nyitány megírása volt, amit Horvátországban, a tengerparton komponáltam. Különleges élmény volt, és talán ez a hangulat a zenében is visszaköszön majd.

Úgy érzem, hogy jó dalok születtek, mindegyikre büszke vagyok. Ugyanakkor ki kell emelnem, hogy Hujber Szabi csodálatos dalszövegei nélkül ezek a dalok semmik lennének. Kiválóan működik közöttünk a kémia, ami ebben a munkafolyamatban is megmutatkozott. Az a célunk, hogy ezek a zenék esztétikai értéket képviseljenek, ugyanakkor mindenki számára érthetőek és élvezhetőek legyenek. Nagyon kíváncsian várom, hogyan fogadja majd a közönség az Életed hétvégéjét.