A Financial Times (FT) szerint Magyarország azzal fenyegetőzött, hogy megakadályozza a mintegy kétezer orosz ellen bevezetett uniós szankciók meghosszabbítását, ha Mihail Fridman oligarcha nem kerül le a listáról, írta a 444.

Az utazási korlátozások és a vagyonbefagyasztási rendeletek, amelyeket olyan orosz politikusokra és üzletemberekre vetettek ki, akikről úgy ítélték meg, hogy támogatták vagy elősegítették Oroszország Ukrajna elleni háborúját, szombaton lejárnak, hacsak mind a 27 uniós főváros nem egyezik bele, hogy újabb hat hónapra meghosszabbítsák azokat.

Magyarország uniós nagykövete – cserébe azért, hogy hajlandó legyen aláírni a szankciók meghosszabbítását – azt követelte, hogy Fridmant vegyék le a listáról azért. Az FT forrásai szerint Magyarországon kívül Luxemburg támogatja Fridman listáról való levételét.

Magyarország eredetileg nyolc név törlését kérte a listáról, köztük más orosz milliárdosokét, például Alisher Usmanovét és Fridman régi partnerét, Petr Avenét. Három tisztviselő szerint Budapest ejtette a többi követelést, Firdmanhoz viszont ragaszkodott.

Min arról korábban írtunk, a magyar diplomácia sikerrel lobbizott azért, hogy a háború fontos ideológusának számító Kirill pátriárka ne kerüljön fel a szankciós listára.

Az uniós szankciós rendelkezések célja, hogy minél költségesebbé tegyék a Kreml számára a háborút, illetve csökkentsék a háborús gépezet képességeit a folytatásra.

Mihail Fridman orosz-izraeli Pjotr Aven orosz-lett oligarchával együtt az egyik legnagyobb oroszországi privát pénzintézet, az Alfa-Bank társtulajdonosai, mely többször is segítette forráshoz jutni a Kremlt viharos időkben, közösen vezetik a LetterOne befektetési holdingot is. Aven gazdasági miniszter is volt. Azon kevesek egyike, aki elismerte, hogy rendszeresen találkozott Putyinnal még az ukrajnai invázió megindítása után is. Az Alfa-Bankot megalapító Fridmanra pedig a belső kör pénzügyi támogatójaként szoktak hivatkozni.