Orbán-biztossá tennék az uni&

Olyan megoldáson dolgoznak Brüsszelben, amely megakadályozná, hogy az Orbán-kormány megvétózhassa az EU felfegyverzéséhez szükséges hitelfelvételt – értesült a Népszava európai bizottsági forrásokból. Ennek azért lehet nagy a jelentősége, mert Orbán Viktor kormányfő már a hétvégén utalt arra, hogy a magyar jóváhagyás korántsem automatikus.

Múlt héten jelentette be az Európai Bizottság (EB) az EU felfegyverezését célzó csomagját, amelynek lényegi elemeit a csütörtökön az EU-s tagállami vezetők, köztük Orbán Viktor is támogatta. Ennek egyik fontos része egy új uniós hitelfelvétel, amelynek összege akár 150 milliárd euróra is rúghat. A pénzt az EB venné fel, jóval előnyösebb feltételekkel, mint ahogy a legtöbb tagállam piaci hitelhez juthatna. Azt csak a napokban véglegesítik, hogy ebből a keretből mire költenének.

Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hétvégi fórumán arról beszélt, a magyar alkotmány nem teszi lehetővé, hogy támogassák az unió eladósítását. A miniszterelnök arra utalt: tavaly tavasszal beleírták az Alaptörvénybe, hogy olyan uniós hitelfelvételhez, amely „Magyarország által teljesítendő fizetési kötelezettséget keletkeztet” a magyar Országgyűlés kétharmados támogatása szükséges. A kormányfő úgy fogalmazott: „Az EU majd óriási hiteleket akar felvenni (…), egy ilyen hitelfelvételhez a parlament kétharmadának a jóváhagyása szükséges.”

A legtöbb esetben az EU költségvetését érintő kérdésekben a tagállamok egyhangú döntésére van szükség.

Csakhogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy általunk is látott levélben egy olyan megoldás mellett tette le a voksát, amelyhez elég a tagállamok minősített többsége. Így Magyarország és akár Szlovákia együtt sem tudná megakadályozni az új hitelfelvételt.

A minősített többség esetén a tagállamokat tömörítő Tanácsban elég, ha 55 százalék támogat egy javaslatot, ha az egyetértő országok legalább az EU teljes lakosságának 65 százalékát képviselik.

Ehhez a „trükkhöz” az EU működéséről szóló szerződés 122. cikkét használnák föl, amiben az tagok közötti szolidaritás szellemében hozhatnak gazdasági intézkedéseket az államok a Bizottság javaslatára. Nem ez lenne az elő eset, hogy ezt a módszert alkalmazza az EB, a COVID-járvány után például a munkanélküliségi kockázatok mérséklésére szolgáló ideiglenes támogatást is erre a jogi érvelésre alapozták. (A Covid-járvány után létrehozott helyreállítási alaphoz is az EU vett föl piaci hiteleket a gazdaság élénkítésére. Akkor az uniós keretből Magyarországnak mintegy 3,9 milliárd euró kedvezményes hitel jár, de ehhez nem férhet hozzá a kormány, mert nem teljesít bizonyos átláthatósági és korrupcióellenes feltételeket.)

Noha Orbán a hétvégi beszédében arról beszélt, hogy az uniós hitel „Magyarország által teljesítendő fizetési kötelezettséget keletkeztet”, két, általunk megkérdezett szakértő szerint ez nincs így. Ez szerintük csak akkor lenne igaz, ha Magyarország is fölvenne az EB-n keresztül hitelt vagy ha egy kölcsönt kérő tagállam elmaradna törlesztéssel és államcsődöt jelentene, amire azonban kicsi az esély.