Nem véletlenül lehet deja vu ér

2024-ben ez oda vezetett, hogy pár hónap alatt összeomlott a költségvetés, tavasszal pedig a kormány szakpolitikusai is kénytelenek voltak felülírni az éves költségvetési terveket.

Most egyelőre ez még nem történt meg hivatalosan, bár a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium ezúttal kihagyta az előzetes államháztartási adatokat ismertető közleményéből, hogy a kormány tartja a meghatározott éves hiánycélt.

Ehelyett mintha ez a bődületes deficit csak egy mellékes információ lenne, arra fókuszáltak, hogy februárban egy halom pénzt kaptak a kormánytól az emberek, ezért a jólétük biztonságban van. Pontosabban „az állampapír kifizetésekkel tovább erősítik a magyar lakosságot”. Ez az eseményt annyira megihlette a kormány propagandáért felelőseit, hogy kamera állították a magyar kormányfőt, hogy bejelentse „a jó hírt”. Vagyis, hogy az állam kifizeti az állampapírok kamatait azok tulajdonosainak. Pedig ha ez nem történik meg, az államcsőd, de térjünk rá a lényegre.

Az első két hónap alatt idén 1722 milliárd forintnyi költségvetési hiány jött össze, ami az éves hiánycél 41,7 százaléka. Csak a második hónapot nézve 1655 milliárd forintos volt a hiány.

A tárca közleménye szerint mindez egyszeri tényezőknek tudható be, vagyis az áfa-visszatérítések természetes szezonalitása miatt alacsonyabb volt az áfa-bevétel, kiadási oldalon pedig többet kellett a rezsicsökkentés támogatására költeni „a téli hónap miatt”, végezetül kifizették a 13. havi nyugdíjat is. Ezek a tételek bár szezonálisak, minden év februárját „megterhelik”, így nehezen adnak magyarázatot arra, miért lett az elmúlt öt év legmagasabb első kéthavi hiánya az idei, és miért lett az elmúlt öt év második legrosszabb havi adata a mostani.