Magyarország bruttó nemzeti össztermékhez (GDP-hez

Elõbbi átlagosan 0,1, utóbbi 0,2 százalék volt az EU-ban. A magyar államadósság így a GDP 76 százaléka (több mint 60610 milliárd forint), ami az EU 81,6 százalékos átlaga alatt marad.

Orbán Viktor hétfõn, az EU miniszteri Tanácsának magyar elnökségérõl szóló konferencián a kormány hazai eredményei között az alacsony rezsiárakat, a családi adókedvezmény duplázását és a nyugdíjemelést sorolta. Mindezt szerinte úgy sikerült elérni, hogy a költségvetési hiány csökken és az államadósság nem nõ. Az államadósságról nemrég Nagy Márton gazdasági miniszter is elismerte, hogy tavaly nõtt. A magas hiány miatt - amit az adósság lefaragásához is le kellene szorítani, hacsak nem pörög fel nagyon a gazdaság - épp a magyar elnökség alatt indult uniós eljárás többek között a magyar kormánnyal szemben.

Az államadóssággal együtt az Eurostat a GDP-arányos hiányról is kiadta a friss adatokat, Magyarországé 4,8 százalék volt 2024 harmadik negyedévében. Az uniós átlag 2,9 százalék, de a magyarénál több másik ország büdzséjén is nagyobb a lyuk: a 26-ból (az olaszoktól nem érkeztek számok) a 20. helyen állunk. A hazai hiány már valóban következetesen csökken, az elsõ negyedévben 5,5, a másodikban 5,1 százalék volt. A kormány áprilisban emelte az eredetileg tervezett 2,9 százalékról 4,5-re a 2024-es hiánycélt, így ehhez majd 0,3 százalékkal kellene javulnia az utolsó negyedéves adatnak.

Tavaly hét országnál indították el, egynél pedig folytatták a koronavírus-járvány miatt ideiglenesen nem használt túlzottdeficit-eljárást, mert az uniós szabályok szerint a hiányt három, az államadósságot 60 százalék alá kellene szorítani. A tagállami Tanács kedden ajánlásokat is kiadott a deficit lefaragására. Ezeket a középtávú költségvetési tervekre alapozzák, amiket minden tagállam be kell, hogy adjon az Európai Bizottságnak. Elsõ körben az uniós kvázikormány értékeli a dokumentumokat, mielõtt a Tanácsnak továbbadná jóváhagyásra.

A Tanács kedden a nyolcból hét túlzott hiányú országnak adott ajánlásokat: Magyarország volt a kivétel, aminek még a középtávú költségvetési tervét sem fogadták el a miniszterek, de ez várhatóan csak idõ kérdése. Tavaly a magyar terv beadását és értékelését is halasztották (hivatalosan az Európai Bizottsággal egyeztetve, egy kiszivárgott levél alapján a testület elsõre elégedetlen volt a kormány módszertanával és információkat hiányolt), végül módosítottak is a terven. Az Európai Bizottság így alig egy hete javasolta a tagállami pénzügyminisztereknek, hogy fogadják el a Magyarországról szóló dokumentumokat, amit várhatóan meg is tesznek majd a következõ, februári pénzügyminiszteri Tanácson.