2025.01.13
NĂ©pszava: Budapest csõdjĂ©re bazĂrozhat az Orbán-kormány
Miközben a kabinet az egyik kezĂ©vel adott, a másik kezĂ©vel egyre többet vett el az önkormányzatoktĂłl. Legrosszabbul a nagy, ellenzĂ©ki vezetĂ©sĂ» városok jártak - Ărja a NĂ©pszava.
Az elmĂşlt öt Ă©vben jelentõsen romlott a magyar önkormányzatok anyagi helyzete. Hiába nõttek ugyanis papĂron a költsĂ©gvetĂ©si támogatásaik, az elvont szolidaritási hozzájárulás Ă©s a magas infláciĂł ezt mĂnuszba hajtotta. Ráadásul a kormány hol a koronavĂrusra, hol más Ă©rdekekre hivatkozva további adĂłkat von el a telepĂĽlĂ©sektõl, ezek eredõje a pĂ©nzĂĽgyi kivĂ©reztetĂ©s - olvashatĂł a lapban.
A 2020-as költségvetés zárszámadása szerint 2020-ban az önkormányzatok 821 milliárd forintnyi költségvetési támogatást kaptak, ez az összeg az elfogadott 2025-ös költségvetés szerint már 1350 milliárd forintra rúg, vagyis a növekedés 64 százalék, ami még a idõközben bekövetkezett 48 százalékos infláció mellett is impozánsnak tûnik. A kormány ezt a számot szokta kommunikálni, pedig a helyzet sokkal csúfabb, mint aminek látszik.
2020-ban az önkormányzatok 58 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulást fizettek, Ăgy ezzel a befizetĂ©ssel korrigálva az önkormányzatok nettĂł támogatása 763 milliárd forint volt.
Ezzel szemben 2025-ben már nem 58, hanem 360 milliárd forintot von el az Orbán-kormány a szolidaritási hozzájárulás cĂmĂ©n,
Ăgy a nettĂł pĂ©nzáram a telepĂĽlĂ©sek felĂ© az idĂ©n 990,5 milliárd forint lesz, ami 29,8 százalĂ©kkos növekedĂ©s 2020-hoz kĂ©pest nominálisan.
A hat év alatt ezzel szemben az infláció 48,5 százalékra rúgott, vagyis 2020 és 2025 között az önkormányzatok támogatásának reálértéke mintegy 18 százalékkal csökkent.
A szolidaritási elvonás nem egyformán érinti a településeket - a 3200 önkormányzat mintegy harmada befizetõ, a kétharmaduk viszont nyer rajta - ám ez az újraelosztás nem befolyásolja azt tényt, hogy az önkormányzati rendszer egésze ma kevesebb pénz kap a költségvetésbõl, mint 2020-ban. A kormány arra hivatkozik, hogy eközben a települések iparûzési és más helyi adóbevételei emelkednek - amely részben igaz, ám az elmúlt években több alkalommal is elvonta egyes települések bevételeit a kabinet.
A COVID-járvány alatt az iparĂ»zĂ©si adĂłbevĂ©telek egy rĂ©szĂ©t a kormány nemes egyszerĂ»sĂ©ggel elengedte, Ăgy kĂvánta segĂteni a bajba jutott kkv-kat, ám a bevĂ©telkiesĂ©st nem minden esetben kompenzálták,fõleg a nagy ellenzĂ©ki vezetĂ©sĂ» városok jártak ezzel az akciĂłval rosszul.
A lap értékelése szerint Orbán-kormány alig titkoltan Budapest csõdjére játszik. Egy szeptemberi rendelettel megtiltotta az önkormányzati cégek tartozásának átruházását, márpedig Budapest három éve csak úgy tudja nullszaldósra kihozni a költségvetés közlekedési részét, ha az év végén 50 milliárdot bankokkal hiteleztet meg, amit azután tavasszal visszafizetnek. A fõváros lázasan keresi a kiskaput.
A fõvárosnak mindezek mellett is szĂĽksĂ©ge van egy 40 milliárdos folyĂłszámlahitelre, mivel enĂ©lkĂĽl január másodikára elfogyott volna a pĂ©nz a város számlájárĂłl. A mĂnusz szeptemberig 60 milliárdra kĂşszik fel, majd az adĂłbefizetĂ©sek beĂ©rkezĂ©se után visszacsĂşszik 40 milliárdra, amit az Ă©v vĂ©gĂ©re visszafizetnek. Azután - jĂł esetben - minden kezdõdik elölrõl.
Forrás: 24.hu / abc24 media