Bár a hivatalos adatok szerint Magyarország a harm

A szakértõ szerint mást mutat a valóság.

A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. legfrissebb adatai szerint 2024. novemberében 4 gigawatt fölé nõtt az ipari naperõmûvek teljesítménye Magyarországon. Ezzel hat évvel korábban sikerült teljesíteni a 2030-ra megcélzott hatezer megawatt összes napenergia kapacitást. Már a harmadik egymást követõ évben haladja meg a növekedés az 1 gigawatott, amely csak kevés országban történik meg világszerte.

Napelempark - óriások a teljesítmény mögött

"Rendkívül csalóka a kép" - fogalmaz Tassó Zoltán napelemes szakértõ. "Ezek a kiugróan jó mutatók nem annak köszönhetõk elsõsorban, hogy ilyen mértékû a lakossági és kisvállalati napelemtelepítési volumen Magyarországon, hanem annak következménye, hogy rengeteg óriási napelem park épült, ezeknek az összteljesítménye adja azt, hogy ilyen kiemelkedõ növekedést tudunk produkálni."

A szakértõ hangsúlyozza, hogy mintegy hat darab, három Paksi atomerõmû kapacitásának megfelelõ, 6 MW-os napelemrendszer mûködik jelenleg Magyarországon, vagyis a termelés kétharmada nem lakossági telepítésbõl származik.

"A napelemparkoknak kötelezõen áramkereskedõ cégekkel kell leszerzõdniük, a megtermelt árammal saját gazdasági érdekeik szerint gazdálkodnak, exportálják vagy felhasználják azokat."

A szakértõ elmondta azt is, hogy a lakossági napelemrendszerek mennyiségében sem áll rosszul az ország, a háztartási méretû kiserõmûvek darabszáma 2024 november elejére megközelítette a 288 ezret, ami ebben a mutatóban is duplázást jelent 2021 végéhez képest. De rendkívül nagy foghíjak vannak ezen a területen, teljes térségek maradnak ki a technológiából.

Gyerekcipõben az energiatárolás

Tassó Zoltán felhívta a figyelmet arra is, hogy a frissített magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv végleges verziója szerint 2030 és 2050 között alig épülne új naperõmû Magyarországon. A szakértõ a technológia terjedése egyik legfõbb akadályának nevezte a megtermelt energia tárolásának kérdését.

"Az energiatárolás globális kihívás az egész emberiség számára, egyelõre 50-60 éves, korszerûtlen technológiák állnak rendelkezésre. Úgy vélem, hosszú távon nem az akkumulátorok jelentik majd a megoldást. Amíg pedig az energiatárolás kérdése nem megoldott, a fosszilis energiát nem lehet kiszorítani a gazdaságból" - tette hozzá.

Az energiamixben továbbra is a fosszilis energia vezet, toronymagasan.

"Ha elõre tekintünk a következõ 20-30 évre, jelentõs változás nem is várható ezen a területen, annak ellenére, hogy az Európai Unió azt tervezi, hogy elköszön ezektõl az energiahordozóktól. A fosszilis energiából, az atomenergiából és a megújuló energiaforrásokból áll össze alapvetõen az energiamix, és bár az utóbbi Európában kiemelkedõen magas a világ többi országához képest, de még mindig elenyészõ a földgázzal és a kõolajjal összevetve."

Donald Trump újbóli amerikai elnökké választása Tassó Zoltán szerint azt is elõrevetíti, hogy az Egyesült Államokban egyértelmûen a fosszilis energia fog még hangsúlyosabban elõtérbe kerülni, valamint a rendkívül környezetszennyezõ palagáz-kitermelés növekedésére lehet számítani. "Az amerikai gazdaság mûködése pedig a világ összes pontjára kihatással van" - hangsúlyozta a szakértõ.