"A 2024-es évben a kormány a nehéz külsõ körülmény

De mégsem sikerült teljesíteniük a saját maguk által meghatározott GDP-arányos költségvetési hiánycélt.

2024 egészét tekintve ugyanis 4095,8 milliárd forintos hiánnyal zárt az államháztartás központi alrendszere, ami alapján az eredményszemléletû hiány az NGM közlése szerint a GDP 4,8 százaléka lehetett. Ez az a mutató, amit az Európai Unió is figyel: egyrészt a 3 százalék alatti hiány, mint maastrichti kritérium feltétele az euró bevezetésének (bár errõl Magyarország esetében egyáltalán nincs szó), másrészt a hazánk ellen ismét elindított túlzottdeficit-eljárás szempontjából is nagyon lényeges az adat.

Bár tavaly 4,8 százalékos GDP-arányos hiánnyal az éves szinten csökkenõ tendencia megvalósult ugyan, hiszen 2023-ban 6,7 százalékos volt a hiány mértéke, az mégis kellemetlen, hogy a saját maguk által meghatározott 4,5 százalékot nem sikerült teljesíteni. Pedig a kormány mindent megtett, hiszen a tavalyi év során két alkalommal is módosította a nominális hiánycélt: az elfogadott költségvetési törvényben eredetileg szereplõ 2514 milliárdot elõször 3981 milliárd forintra emelte, majd októberben 4790 milliárdra. Eközben folyamatosan kitartottak amellett, hogy GDP-arányosan teljesülni fog a 4,5 százalék.

Nominálisan ugyan bõven maradt még mozgástér a 4790 milliárd forinthoz, a magyar gazdaság pocsék teljesítménye alaposan keresztülhúzta a kormány számításait.

A költségvetés részletes decemberi folyamatairól ugyan csak két hét múlva számol be a Nemzetgazdasági Minisztérium, a közleményükbõl még az alábbiakat lehet megtudni:

Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés 4003,9 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 138,2 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 230,1 milliárd forintos hiányt mutattak.

Decemberben 811 milliárd forintos hiányt termelt a költségvetés, ami egyáltalán nem nevezhetõ kiugró adatnak a korábbi évekhez képest.

A központi alrendszer adó- és járulékbevételei az elõzõ évhez viszonyítva 8,7 százalékkal magasabban teljesültek.

Nyugellátásokra és nyugdíjszerû ellátásokra tavaly összesen 6 853,9 milliárd forintot fordítottak, ez 474,2 milliárddal magasabb összeg, mint 2023-ban.

Az összes kiadásból a 13. havi nyugdíj és ellátás kiadási összege 520,2 milliárd forintot tett ki.

A Babaváró támogatásokra összesen 208,3 milliárd forintot költött a kormány, ez 31,3 milliárd forinttal haladja meg a 2023-ban folyósított forrásokat.

Gyógyító-megelõzõ ellátásra 274 milliárd forinttal többet, 2684,1 milliárd forintot költöttek.

Az idei évre bõvülõ gazdasági teljesítmény, magas foglalkoztatottság és tovább növekvõ bérek mellett csökkenõ államadóssággal és 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolnak.