A böjti récét választották a 2025-ös év madarának

Az MME 1979-ben indította el "Év madara" programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintû bemutatása. A több mint négy évtizede futó kezdeményezés során a lakossági internetes szavazást ezúttal a böjti réce nyerte - olvasható az MME közleményében.

Tájékoztatásuk szerint a böjti réce viszonylag kis termetû réceféle vízimadár. Magyarországon szórványos fészkelõ, tavasszal a böjti szelekkel érkezik. Eurázsiában és Afrikában, különösen a mocsaras, sekély vizû területeken fordul elõ.

Magyarországon egészen 2004-ig vadászható volt, de állományának csökkenése indokolttá tette természetvédelmi oltalmát, így 2008-tól védett, jelenleg fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint- áll a közleményben.

Azt írták, a böjti réce elterjedési területe az elmúlt évtizedekben észak felé tolódott el. Vonuló, a telet Afrikában a Száhel-övezetben, valamint Ázsiában (India, Délkelet-Ázsia, Új-Guinea) tölti.

Világállománya 870-933 ezer, az európai 352-525 ezer, a magyarországi 500-700 pár közé becsülhetõ - tájékoztatott az MME, hozzátéve, hogy a világ-, az európai és a magyarországi állomány is csökken.

Az egyesület a böjti récét leginkább veszélyeztetõ tényezõk között a fészkelõhelyek csökkenését, a folyószabályozásokat, a lecsapolásokat, valamint a kiszáradást említi. Mint írták, az Alföldön jelentõs mértékben csökkent a vizes élõhelyek száma és kiterjedése, a meglévõket pedig jelentõs mértékben sújtják a klímaváltozás kedvezõtlen hatásai, elsõsorban a csapadékeloszlás változása.

A fészkelõhelyek nem megfelelõ kezelése (mint például a cserjésedés, a legeltetés hiánya) tovább csökkenti az alkalmas fészkelõhelyeket. A költéseket sok esetben meghiúsítják a fészekragadozók (róka, borz, vaddisznó, aranysakál, varjúfélék), a vonulási útvonalakon pedig a vadászat jelent közvetlen veszélyt - közölte az MME.