Pogátsa Zoltán közgazdász beszélgetett Surányi Gyö

Surányi szerint 2018-19 körül kellett volna megszorítani, "amikor sütött a nap", hogy ne 2022-23-ban kelljen, amikor Nyugat-Európa is bajban van. "Akkor kellett volna lazítani, de nem volt rá muníció, mert a jó években elköltötte kormány" - fejtette ki Surányi a podcast-mûsorban.

Bár ez valószínûleg csak a jéghegy csúcsa, de Surányi szerint nem lehet büntetlenül 30 stadiont építeni, 100 milliárdért a jegybank épületét rekonstruálni, 120 milliárdért pénzügyminisztériumot építeni.

"Nem lehet jelentõs mértékben az uniós pénzekbõl olyan dolgokat csinálni, amelynek közvetve sincs a gazdaságot segítõ hatása" - utalt arra, hogy ha megépítenek egy stadiont és a mûködési költségek nem jönnek be a bevételbõl, akkor az vinni fog a GDP-bõl, nem hozni.

"Ha a magas nyomásnak, a kanyarban elõzésnek, a beruházásoknak - két évvel ezelõttig 27-28 százalékos beruházási ráta volt - köszönhetõen egy százalékkal tud növekedni a termelékenység, akkor két dolog lehetséges, vagy nem annyi a beruházás vagy eszeveszetten rossz szerkezetben van. Attól tartok mindkettõ igaz" - fogalmazott Surányi.

"A beruházások volumene nem ad ki 28 százalékot a GDP-bõl, csak 24,5-25-öt, a kettõ különbsége a túlárazás, amit leánykori nevén korrupciónak neveznek. Ha figyelembe vesszük, hogy Lengyelországban 18-19 százalék a beruházási ráta, és sokkal gyorsabb a gazdasági növekedés és a termelékenység növekedése is, akkor lehet mondani, hogy rossz a struktúrája a magyar beruházásnak" - foglalta össze Surányi György.

Surányi szerint megingott a külföldi bizalom a magyar gazdaságban, ez okozhatja a forint folyamatos gyengülését, még akkor is, amikor a papírforma szerint erõsödnie kellene.

"Pozitív a külsõ finanszírozási mérleg, pozitív a reálkamat, 6,5 százalék az MNB irányadó kamata és jelentõs a kockázati prémium, ami a magyar állampapír és például a német állampapapír között van tíz éves lejáraton. Egy ilyen helyzetben a forintnak egyáltalán nem kellett volna nagyjából 10 százalékot esnie" - mondta Surányi.

"Magyarország kapcsolata megromlott az unióval, a környezõ országokkal, miközben virágzik Törökországgal, Oroszországgal meg Kínával. Ez nem nyugtatja meg a piacokat, ez vezet oda, hogy a forint, amikor inkább erõsödnie kellene, mint gyengülnie, mégis gyengül, és tudják, hogy az uniós pénzek nem úgy jönnek, ahogy kellene" - adott magyarázatot Surányi György.