Jövõre kilenc, két év múlva tizenhárom, három év m

Nem volt egyszerû, de megszületett a bérmegállapodás a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselõi között - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelõs államtitkára csütörtökön Miskolcon, a száz legjelentõsebb Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei székhelyû vállalkozást felsorakoztató TOP100 kiadvány ünnepélyes bemutatásán és átadásán.

Czomba Sándor ismertetése szerint így a következõ három évben átlagosan tizenkét százalékkal nõ majd a minimálbér.

Elmondta, a béremelések teljesítésével a kormány azt szeretné elérni, hogy 2027-re a minimálbér elérje az akkori rendszeres bruttó átlagkereset ötven százalékát. A garantált bérminimum is megmarad és jövõre hét százalékkal nõ - emelte ki az államtitkár.

Az államtitkár szerint a bérmegállapodás megszületésével "megvan rajzolva a pálya", ez megadja az elvi lehetõséget arra, hogy 2028-ra a minimálbér összege akár a 400 ezer forintot is elérje. Kiemelte, a vállalkozások fontos feladata lesz a következõ idõszakban a GDP-be "alaposan beleszóló" termelékenység és hatékonyság növelése, az eredmények elérése érdekében.

Czomba Sándor elmondta, emelkedik a bejelentett munkaerõigények száma és "feszes" a munkaerõpiac, ami azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak nehéz megfelelõ munkaerõt találniuk. Az elmúlt idõszakban nem esett vissza a foglalkoztatás olyan mértékben, amely a gazdasági adatok alapján várható volt.Kiemelte, ez annak is köszönhetõ, hogy a vállalkozások az utolsó pillanatig igyekeznek megtartani a megfelelõ munkaerõt.

Az államtitkár úgy fogalmazott, több beruházás megvalósulása is várható, Debrecen környékén például 2030-ig 30 ezer új álláshely jön létre. A vállalatok egy része nem a regisztrált álláskeresõk között keresi a megfelelõ munkaerõt, az országba betelepülõ cégek jelentõs része már munkatapasztalatokat szerzett humánerõt keres - fûzte hozzá.

A közfoglalkoztatásban annak indulásakor 300 ezren, míg most 65 ezren dolgoznak. Ez a foglalkoztatási forma azonban nem szûnik meg, mert vannak olyan élethelyzetek, amelyekben szükség van erre. Hozzátette, a kormány elsõdleges célja az, hogy a versenyszférában biztosítsanak mindenkinek munkahelyet.

Kiemelte: a foglalkoztatási ráta tekintetében Magyarország az Európai Unióban (EU) a skandináv országokkal és Németországgal van egy szinten, míg 2010-ben Máltával versenyzett az utolsó helyért. Az idõsebb népesség aktivitása is javul, míg hat évvel ezelõtt 30 ezer, most 140 ezer nyugdíjkorhatárt betöltött ember dolgozik.

Alakszai Zoltán fõispán kiemelte: a térség gazdasága "hosszú múltra" tekint vissza a nehézipar hagyományaitól kezdve, az innovatív technológiai megoldásokig. A TOP100 kiadványban szereplõ vállalkozások nemcsak a múlt örökségét viszik tovább, hanem a jövõ formálásában is kulcsszerepet játszanak - mondta.

Hangsúlyozta, ezek a vállalkozások kitartásukkal, innovatív gondolkodásukkal és folyamatos megújulási képességükkel példát mutatnak a gazdasági élet minden szereplõjének. Hozzátette, az új iparágak, a megújuló energiaforrások és a turizmus területén zajló beruházások mind azt jelzik, hogy a vármegye képes megújulni és alkalmazkodni a kihívásokhoz.

Tóth-Szántai József, (Pont Mi Egyesület - Fidesz-KDNP) Miskolc polgármestere köszöntõjében úgy fogalmazott, a listán szereplõ vállalkozások nemcsak saját sikereikért, hanem a vármegye gazdaságának fejlõdéséért is sokat tesznek.

A TOP100 gazdasági díjat ebben az évben a kazincbarcikai BorsodChem Zrt. nyerte el.