Teljesen irreális, hogy három-hat százalékos növek

A termelékenység lassú csökkenése miatt az sem valószínû, hogy a munkabérfejlesztési tervek valóra tudnak válni, már az évi 8 százalékos béremelés is nagy kihívásnak tûnik - mondta Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelõ Citadella Származtatott Befektetési Alap portfóliókezelõje a Pénzcentrumnak adott interjújában.

Javában zajlanak a tárgyalások a minimálbérrõl. Az NGM nemrég azt tûzte ki célként, hogy a minimálbérnek 2027. január 1-re el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát - ami azt jelenti, hogy 18-20 százalékos éves béremelésekre lenne szükség. A befektetési szakember szerint nem hihetõ, hogy bárki 18-20 százalékos béremeléseket akar, már az évi 8 százalék is nagy kihívásnak tûnik, úgy, hogy a magyar munkaerõ termelékenysége sok év óta csak nagyon csekély mértékben nõ.

A nagy, erõltetett béremelések csak egy dologhoz vezetnek egy igen szûk munkaerõpiacon: inflációhoz. - jelentette ki a portálnak.

Orbán Viktor kormányfõ nemrég szintén kijelölte a célt: 3-6 százalékos gazdasági növekedés kell. Zsiday Viktor szerint Magyarország potenciális növekedése - kifejezetten hosszabb távon nézve - nem több, mint éves 1-2 százalék, ráadásul cikluscsúcs közelében vagyunk, így a valós jövõkép még ennél is kevesebb.

Leszögezte: nagyon csodálkoznék, ha a 2030-ig tartó években elérnénk a 3 százalékos átlagot. A 6 százaléknak pedig végképp semmi alapja nincs.

Elsõ hallásra kimondottan optimista gazdasági tervet és jövõképet vázolt fel szûk egy hete a miniszterelnök. A Pénzcentrum.hu feltette a kérdést: mennyiben befolyásolták hazánk megítélését a befektetõk körében a közelmúlt kormányzati intézkedései, a gazdasági kabinet kommunikációja? Gondolva itt a Nagy Márton által bejelentett, "önkéntes" THM-plafonra vagy a leendõ jegybankelnök lehetséges kilétének kiszivárgására, illetve az "együttmûködõ jegybankot akarunk" irányvonal kijelölésére egyaránt.

A közgazdász szerint a befektetõk értik, hogy Magyarországon egy erõsen voluntarista, kicsit ad-hoc és erõltetett növekedést generálni kívánó rendszer mûködik: ez nem újdonság. Az elmúlt napok hírei ebben nem hoztak változást.

2025-ben mintegy 3000 milliárdos tõke- és kamatkifizetés terheli majd az államkasszát. A Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) kapcsán úgy vélekedett, hogy nemcsak a kamatok kiáramlásával, de jelentõs visszaváltásokkal is szembe kell néznie az államnak - kivéve, ha valami nagyon versenyképes terméket kínál. A kijövõ pénz részben külföldi eszközökbe áramlik, azaz a forintot gyengíti, részben az ingatlanpiacra mehet.