Idõben is. Túllépheti a törvényes határidõt, ha va

A Pénzügyminisztérium szerdán október 3-ig társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Magyarország 2023. évi központi költségvetésérõl szóló 2022. évi XXV. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslatát. Az Alaptörvény 36. cikke szerint az Országgyûlésnek minden évben törvényt kell alkotnia a központi költségvetés végrehajtásáról.

A dátum fontos, mert az államháztartásról szóló törvény alapján a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot a költségvetési évet követõ év szeptember 30-áig kell az Országgyûlés elé terjeszteni. Ha az Orbán-kormány kivárja a társadalmi egyeztetést, ezt csak október 3-a után tudja megtenni.

A tervezet a veszélyhelyzet miatt többször módosított tavalyi költségvetési törvény végrehajtását néhány finanszírozási célú pénzügyi mûvelet nélkül fogadtatná el az Országgyûléssel.

A Varga Mihály vezette tárca a központi alrendszer tekintetében

41 267 392,8 millió forint kiadással,
36 831 920,8 millió forint bevétellel, és
4 435 472,0 millió forint hiánnyalszámol.

Ezen belül a hazai mûködési költségvetést

34 379 865,8 millió forint kiadással,
33 191 596,8 millió forint bevétellel, és
1 188 269,0 millió forint hiánnyal

a hazai felhalmozási költségvetést

5 452 537,9 millió forint kiadással,
1 500 914,8 millió forint bevétellel, és
3 951 623,1 millió forint hiánnyal

az uniós fejlesztési költségvetést

1 434 989,1 millió forint kiadással,
2 139 409,2 millió forint bevétellel, és
704 420,1 millió forint többlettelhagyatná jóvá.

A parlamentnek arra is rá kellene bólintania, hogy központi költségvetés deviza- és forintadósság-állományából 2023-ban a pénzügyminiszter az adósságtörlesztési számla terhére

4 524 495,5 millió forint összegben fizetett vissza forint államkötvényeket belföldi és külföldi befektetõknek,

893 574,4 millió forint összegben fizetett vissza deviza kötvényeket belföldi és külföldi befektetõknek.

Az indoklás szerint a kormány 2023-ra 4,1%-os GDP növekedést tervezett, amihez képest 5 százalékponttal rosszabb lett a tényadat. 2022 júniusában 5,2%-os inflációval számoltak 2023-ra, amibõl végül 17,6% lett. A 2023-as költségvetési törvény benyújtásakor a makrogazdasági prognózis robosztus munkaerõpiaccal, emelkedõ reálbérrel és jelentõs fogyasztásbõvüléssel terveztek, egy, a jegybanki toleranciasávot kissé meghaladó inflációs környezetben.

A beruházások növekedése mellett számítottak a külföldi mûködõtõke-beáramlásra, az uniós források érkezésére is.

2022 júniusában - bár erõsen lefelé mutató kockázatként kellett számolni egy elhúzódó háborúval és az energiaár emelkedéssel - a külsõ környezetre alapvetõen húzóerõként számíthatott a magyar ipar. 2023-ban ugyanakkor minden gazdasági szereplõ komoly nehézségekkel szembesült. A háztartások megélhetési kiadásai megugrottak, a vállalati szektor mûködési, beruházási költségei drasztikusan emelkedtek, az államháztartásra is növekvõ nyomás nehezedett.

A lakosság a magas infláció nyomán kialakult reálbér-csökkenés miatt visszafogta költéseit, a fogyasztás és a háztartási beruházások kedvezõtlenül alakultak 2023-ban. A vállalati szegmens a megemelkedett költségeket az árazásban érvényesítette, ami szintén negatívan hatott az inflációra és a fogyasztásra. A kialakult magas kamatkörnyezetre és mérséklõdõ keresletre az üzleti szféra a beruházások visszafogásával reagált.

4397,9 milliárdos forintos lyuk

A kormány a költségvetési folyamatokat úgy értékelte, hogy a 2023-as költségvetés a háború okozta bizonytalan, sok kockázatot magában hordozó gazdasági környezetben készül. A 4,1%-os gazdasági növekedés, 5,2%-os infláció mellett a 3,5%-os GDP-arányos hiánycél reálisnak tûnt, de 2022 vége felé általánosan elfogadottá vált, hogy a tavasszal reméltnél alacsonyabb növekedéssel, magasabb inflációval, szigorodó monetáris politikával kell számolni 2023-ban. 2022 végén a 2023. évi költségvetést módosítani kellett, amelyit tavaly márciusban fogadott el az Országgyûlés.

Tavaly az államháztartás tervezett 3524,3 milliárd forintos pénzforgalmi hiányából végül 4397,9 milliárd forint lett.Az államháztartás központi alrendszerének hiánya a 3400,2 milliárdos törvényi elõirányzathoz képest 4435,5 milliárd forint lett. A központi költségvetés 4132,1 milliárdos, a tb-alapok 415,8 milliárdos hiánnyal, az elkülönített állami pénzalapok 112,4 milliárdos többlettel zárták a tavalyi évet. A központi költségvetés bevételeinél az elõirányzathoz képest az adóbevételek jelentõsen elmaradtak, a legnagyobb kiesés, 1004,1 milliárd forint az általános forgalmi adónál jelentkezett.