Az államadósság az 1970-es évek óta rendszereken á

Mivel a magyar gazdaság az elmúlt másfél évben elõbb recesszióban volt, majd csak nagyon lassan kezdett növekedni, az államadósság megragadt a 70 százalék fölötti szinten, sõt, az idei elsõ félév végén magasabb is volt, mint egy negyedévvel korábban.

Az elmúlt években ráadásul, mint arról korábban Matolcsy György is beszélt, az adósságát nagyon magas kamatozással finanszírozza a magyar állam. Magyarországon idén 4,9 százalék lesz a GDP-arányos kamatkiadás - vagyis a gazdaságban megtermelt minden huszadik forint az államadósság kamataira megy el. Ebben a mutatóban Magyarország már tavaly is az elsõ helyen állt az Európai Unióban - ami persze ebben az esetben a legrosszabbat jelenti -, és az "elõnye", ami valójában hátrány, még nõtt is erre az évre (a második legrosszabb érték az olaszoké volt, de az is mindössze 3,5 százalékot ért el). Figyelemreméltó, hogy az Eurostat adatai szerint ez a mutató a környezõ országokban ez sehol nem haladja meg a 2 százalékot, azt is csak Romániában éri el.

Horváth Gábor arról is beszélt, hogy a permanens kamathátrányunk versenyképességi kérdés is, a külsõ szereplõk ezt nagyon erõsen figyelik. A brüsszeli Bruegel kutatóintézet szerint a következõ gazdasági kormányzás éveiben is a magyar gazdaságot terhelik majd a legmagasabb kamatterhek. A hitelminõsítõk értékelésén is látszanak az aggasztó jelenségek, az államadósság szintje és kamatköltsége nemcsak a felminõsítéseknek szabhat gátat, de az országok rangsorában is hátra kerültünk emiatt az utóbbi években.

A Költségvetési Tanács elnöke szerint komoly kockázatot jelent, hogy évtizedenként érkezhet olyan sokk, ami a GDP-arányos államadósságokat akár 15 százalékkal növelheti. A csökkenése közben lassú folyamat, kedvezõ gazdasági konjunktúra kell hozzá, valamint az, hogy az úgynevezett elsõdleges költségvetési egyenleg tartósan pluszban legyen - ezeknek most nem látszanak a jelei.