Miközben az Európai Unió egyre nagyobb kihívásként

Sõt, évrõl évre egyre szerteágazóbb kínai jelenléthez asszisztálnak Orbánék, aminek elsõ látványos momentuma a Budapest-Belgrád vasútvonal közös magyar-kínai projekt volt. Majd a diverzifikáció jegyében nyitottak a kínai befektetõk felé a jüanban denominált állampapír-eladás formájában, aztán jött a Fudan Egyetem ötlete, majd a kínai - elsõsorban akkumulátoripari - befektetések, amiket végül a Budapest utcáin grasszáló kínai rendõrökkel és egy nagy összegû kínai hitellel fejelt meg a kormány. Utóbbi részleteit hétpecsétes titokként õrzi a kormány.

Afelõl pedig jelen állás szerint nem lehet kétség, hogy ez a függés erõsödni fog a jövõben. A kínai elnök, Hszi-Csin Ping májusi magyarországi látogatásakor ugyanis a két ország vezetõje 18 közös beruházásról szóló megegyezést írt alá a stratégiai partnerség jegyében, amivel kapcsolatban érdemes egy dolgot megjegyezni. Ezek nem egytõl egyig új projekteket jelentenek, az ilyen miniszterelnöki találkozókon ugyanis szokás a korábban már tárgyalt, ám még el nem indult beruházásokat érintõen is egy újabb megerõsítést tenni. Így közös szándéknyilatkozatot tettek egyebek mellett a következõkre:

kiterjesztik a magyar-kínai együttmûködést a nukleáris ipar teljes spektrumára, megkezdik a Budapestet elkerülõ vasúti gyûrû építésének elõkészítését, amit korábban V0-körgyûrû néven emlegettek, elkezdik elõkészíteni a Budapest belvárosát a ferihegyi reptérrel összekötõ gyorsvasút projektjét, közösen fejlesztjük az elektromos autók töltõhálózatát, megkezdik Európa "legmodernebb, legnagyobb, legbiztonságosabb és leggyorsabb átengedést biztosító" határátkelõhelyének megépítését Magyarország és Szerbia között, megvizsgálják annak lehetõségét is a szerbek bevonásával, hogy kõolaj-vezeték létesüljön Magyarország és Szerbia között.

Egytõl egyig rendkívül költséges beruházásokról van szó, melyekhez a forrást feltételezhetõen - a Budapest-Belgrád vasútvonalhoz hasonló módon - nagyrészt kínai hitelbõl teremtené elõ a kormány. A kínai beruházások sora pedig nem ért véget az iménti felsorolással, hiszen tavaszi hírek szerint egy közvetlen ferihegyi gyorsvasutat is Kína építene a fõvárosnak."Százmilliárdos, több száz milliárdos beruházásokról van szó. Van olyan, amit piaci alapon is meg lehet csinálni, ez fõleg a vasútra igaz" - mondta egy kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter.