Az Európai Bizottság döntése alapján hét országgal

A fokozott költségvetési szigort azért javasolta az Európai Bizottság, mert a hiány nem ment le 3 százalékos szint alá; ezt 2026-ra ígéri a pénzügyminiszter és Orbán Viktor miniszterelnök is.

ontos azonban leszögezni, hogy a megnövekedett hiányra nem azonnali intézkedésekkel kell reagálnia a tagországoknak: a költségvetési hiányt fokozatosan kell csökkenteni. Magyarország a meghozott döntések alapján ehhez illeszkedik - hangsúlyozzák a Pénzügyminisztériumtól érkezett válaszban.

A PM sajtóosztálya felidézi, hogy a kormány idén áprilisban egyes állami beruházások átütemezésével mintegy 675 milliárd forintnyi megtakarítást ért el. Ezt követõen a közelmúltban bejelentett egyes intézkedések eredményeképpen további 400 milliárd forinttal növelte a költségvetés mozgásterét.

Az Európai Bizottság Magyarország mellett Belgium, Franciaország, Olaszország, Málta, Lengyelország és Szlovákia esetében tartja indokoltnak az eljárás megindítását a költségvetési helyzetük és a kilátásaik alapján. Júniusi állásfoglalásukban már jelezték, hogy szükségesnek tartja az eljárás megindítását, melynek fõ kritériumai, hogy a költségvetési hiány ne legyen magasabb a GDP 3 százalékánál, és a GDP-arányos államadósság ne haladja meg a 60 százalékot. A magyar adatok jóval felette vannak a referenciaértékeknek: tavaly 6,7 százalékos volt a GDP-arányos államháztartási hiány, valamint 73,5 százalékos az adósságráta.

A tanácsi határozati javaslat rögzíti, hogy Magyarországon nem egyszeri kiugró deficitrõl van szó, hiszen a 2024-re és 2025-re szóló bizottsági elõrejelzés is jóval 3 százalék feletti számokat tartalmaz.

Megjegyzi azt is, hogy a magyar kormány 4,5 százalékos hiánycélt fogalmazott meg idénre, a Bizottság viszont 5,4 százalékos deficitet jósolt a tavaszi elõrejelzések között.

Legutóbb 2004 és 2013 között zajlott túlzottdeficit-eljárás Magyarország ellen.