Háborúellenes akciótervrõl döntött a kormány - jel

Gulyás Gergely az akcióterv részeként beszélt a háborús propaganda elleni fellépésrõl.

Kifejtette, fontos a legnagyobb átláthatóság, ezért kötelezni fogják a pártokat és a médiumokat arra, hogy forrásaikat tegyék átláthatóvá. Emlékeztetett arra, hogy pártok külföldrõl nem fogadhatnak el forrásokat, ezért ez a rendelkezés csak a médiumokra vonatkozik. Elvárják, hogy a médiumok ezeket a forrásokat hozzák nyilvánosságra.

Magyarország fenntartja magának a jogot, hogy a külföldrõl érkezõ forrásokat, amelyek a háborús propagandát szolgálják, visszautalja a feladónak - mondta a miniszter.

Gulyás Gergely közölte, az igazságügyi miniszter feladata, hogy a szabályozást kidolgozza. Van erre európai uniós szabályozás, de a kormány "annál egy kicsit jogállamibb megoldást" támogat - mondta. Az uniós rendelet kapcsán megjegyezte, ennyire "durva, radikális, a vélemény és a szólás szabadságát sértõ" szabályozást Magyarországon alkotmányos keretek között nem lehetne bevezetni.

A miniszter közölte, a kormány döntött arról is, hogy védelmi hozzájárulást kell fizetnie minden olyan multinacionális vállalatnak, amely a háborús idõkben extraprofitra tett szert. Ismertetése szerint a hozzájárulást a bankszektornak, a multiknak és az energiacégeknek kell megfizetnie, a befizetett összeg a védelmi alapba kerül.

Gulyás Gergely közölte, 2024-ben érdemben a bankadó mértéke nem változik; azt minden olyan banknak meg kell fizetnie teljes egészében, amely nem növelte teljes állampapír-állományát. Ezt azzal indokolta, hogy sok bank kihasznált egy kiskaput, amely az állampapír-vásárlásra vonatkozott.

Elmondta, megemelik a bankok által fizetett tranzakciós illeték mértékét és a bankok devizamûveleteire valutaátváltási illetéket vetnek ki; annak érdekében, hogy ezt ne lehessen áthárítani a családokra, 2024-ben a számlavezetési és a kártyahasználati díjra stopot vezetnek be a lakossági kártyákra és számlákra vonatkozóan.

A miniszter azt mondta, az energiaszektorra és a multinacionális cégekre kivetett extraprofitadót és a kiskereskedelmi adót nem csökkentik idén, annak mértéke változatlan marad.

Európai és magyar szempontból is helyesnek nevezte a miniszter, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az európai uniós elnökség kezdetén békemissziót indított. Gulyás Gergely azt mondta, a háborús felekkel történõ közvetlen párbeszéd nélkül a béke nem érhetõ el.

Kijelentette, Európában a nagy országokat háborús propaganda uralja, "valakinek képviselnie kell a vesztesek, az áldozatok, a megcsonkított családok hangját is".

A békéhez elsõsorban a nagyhatalmak tudnak hozzájárulni, a magyar miniszterelnök a háborús felekkel történõ tárgyalás után ezért utazott Kínába, hogy a kínai elnökkel tárgyaljon - ismertette.

Magyarország minden olyan országgal szeretne kapcsolatban lenni, amely hozzájárulhat a békéhez, szeretne minden olyan politikai vezetõvel beszélni, aki tehet azért, hogy az öldöklés, a háború minél elõbb megszûnjön és tûzszünet, béketárgyalás legyen - mondta.

Gulyás Gergely közölte, Magyarország tudja, hol a helye, az unió soros elnökeként is tisztában van azzal, hol a helye, nincs konkrét béketerve, mert azt csak a felekkel együtt lehet kidolgozni. "Abban biztosak vagyunk, hogy a párbeszédhez tûzszünet kell, mert nem reális eredményes tárgyalásokat folytatni mindaddig a békérõl, amíg az egymással szemben álló felek ölik egymást a fronton" - fogalmazott.

Hozzátette, sokan kísérik gyanakvással, sõt sokan ellenzik a magyar békemissziót, és Magyarország politikai, jogi és pénzügyi zsarolásnak van kitéve, hogy álljon be a háborút támogatók sorába.

A miniszter szerint nehéz másként tekinteni az Európai Bíróság migrációval kapcsolatban hozott ítéletére, mint zsarolásra. Nincs olyan zsarolás, amely Magyarországot arra kényszeríti, hogy változtasson azon meggyõzõdésén, hogy minden politikai lépéssel a háború végét kell szolgálni - hangoztatta.

Értékelése szerint az elhúzódó háború rendkívüli veszélyeket rejt Európa egészére és Magyarországra nézve is. A háború árát életekben elsõsorban az oroszok és az ukránok fizetik meg. De az ukrán hadseregben magyarok is szolgálnak, tehát Magyarország azon országok közé tartozik, amelynek veszteségei nem csupán a gazdaság területén vannak, de emberéletekben is kifejezhetõ - mondta.

Hozzátette: a háború gazdasági árát egész Európa megfizeti a közvetlen támogatásokban, de a háború hatással van az inflációra és a gazdasági növekedésre is.

A kormány továbbra is arra szólítja fel az energetikai vállalatokat, hogy tartsák be azt a megállapodást, amely szerint a környezõ országok átlagáránál többet a magyar családok sem fizethetnek az üzemanyagért - közölte a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter.

Gulyás Gergely azt mondta, az áprilisi, májusi helyzethez képest sikerült érdemben letörni az üzemanyagárakat: a lakosság a benzin esetében 32 forinttal, a gázolaj esetében 30 forinttal tankolhat olcsóbban az áprilisi csúcshoz képest.

Ugyanakkor - tette hozzá - a múlt heti KSH-átlagárak szerint a benzin 4, a gázolaj pedig 10 forinttal volt drágább Magyarországon, mint ami a szomszédos országok átlaga. Ezért a kormány lépéseket vár az üzemanyag-kereskedõktõl, hogy ezt az igazságtalan helyzetet megszüntethessék - közölte.

A kormány a légiközlekedésben tapasztalható késések miatt azt várja el a légiközlekedés valamennyi szereplõjétõl, beleértve a HungaroControlt is, hogy készítsenek akciótervet, minden információt folyamatosan biztosítsanak az utasoknak, a földi kiszolgálás pedig radikálisan gyorsítsa a folyamatokat - közölte a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter.

Gulyás Gergely elmondta: a fogyasztóvédelmi hatóságot az elmúlt évek gyakorlatának megfelelõen arra utasítja a kormány, hogy a lehetõ legszigorúbban járjon el a jelentõs késések esetén, és szabjon ki jelentõs bírságokat.

Jelezte: pillanatnyilag 12 hatósági eljárás van folyamatban 2024. június 21. és július 1. közötti járatindulások kapcsán.

Hozzátette: a késések több mint 60 százaléka a légitársaságok hibájára vezethetõ vissza, ezekben az esetekben kulcsfontosságú, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság a légitársaságnak fájdalmas, komoly kárt okozó bírságot szabjon ki. Nem látunk más lehetõséget arra, hogy egész egyszerûen ne érje meg kockáztatni - hangsúlyozta.

Gulyás Gergely szerint a nyári idõszak és a növekvõ utasszám mellett elõfordulhatnak késések, ez azonban nem ok arra, hogy sok órás késések legyenek, és különösen nem ok arra, hogy az utasok ne kapjanak meg minden információt, ami ahhoz szükséges, hogy el tudják dönteni, mit tesznek a repülõ indulásáig. Hozzátette: azokat viszont, akik a repülõtéren vannak, maximálisan ki kell szolgálni és biztosítani kell nekik mindazt, ami a várakozás idõszakában szükséges lehet.

Jelezte: számtalan rossz gyakorlat alakult ki, például a légitársaságok a kipakolásra, bepakolásra, illetve az utasok kiszállására, beszállására olyan kevés idõt adnak, ami csak elméletileg elegendõ az újrainduláshoz, ebbõl adódóan a délutáni idõszakra már óriási késések alakulnak ki. Ráadásul - mutatott rá - az európai légiforgalom még a 2019-es rekordévnél is lényegesen nagyobb, emiatt ha egy járat idõben nem tud elindulni, akkor sokszor nem 10-20 perc, hanem akár egy-két óra is lehet, amíg újra résidõt kap a felszálláshoz.

Vitályos Eszter kormányszóvivõ bejelentette: a kormány két évvel, 2026. július 1-jéig meghosszabbítja a 2019 és 2021 között felvett babaváró kölcsönök esetében a gyermekvállalási határidõt.

A kormányszóvivõ a döntést azzal indokolta, hogy a babaváró kölcsön 2019-es bevezetését követõen több, elõre nem látható, nem várt, nagy horderejû, vis maior jellegû negatív esemény következett be, mint a Covid-járvány, az ukrajnai háború vagy az energiaválság. A kormány úgy gondolta, hogy ez a magyar családok egészségi állapotát, életszínvonalát, foglalkoztatási helyzetét egyaránt hátrányosan érinthette, és ezzel jelentõsen megnehezíthette a gyermekvállalási terveik megvalósítását is - tette hozzá.

Jelezte: a visszafizetési kötelezettség most júliusig pár száz, de év végéig akár több ezer családot is érinthet, akiknek lejárna az ötéves idõtartam, de még nem született gyermekük, ezért a kormány úgy gondolja, hogy nagy segítség lesz nekik, ha a két évvel meghosszabbodik a gyermekvállalási határidõ.

Vitályos Eszter azt is bejelentette, hogy július elsején elindult az Egészségablak, egy országos egységes digitális idõpontfoglaló rendszer, ami a járóbeteg szakrendelésekre való idõpontfoglalásban segít.

A bevezetés fokozatos, eddig országszerte 4143 szakrendelés kezdte meg az idõpontok publikálását, de hónapról hónapra bõvül majd azon szakrendelõk és szakrendelések listája, ahol már így is be lehet jelentkezni - tette hozzá, jelezve, hogy emellett továbbra is lehet majd személyesen vagy telefonon idõpontot foglalni a szakrendelésekre.

Az új idõpontfoglalási lehetõséget azért vezetik be, hogy egyrészt könnyebb legyen a betegeknek eljutni a szakrendelõkbe és kevesebb legyen a várakozási idõ. Az alkalmazást már több mint hárommillióan töltötték le, havonta 2,5 milliószor nyitják meg és több mint kilencmillió leletet töltenek le belõle, a július elsejei indulástól július 6-ig 504 lakossági foglalást regisztráltak - ismertette.

A kormányszóvivõ beszámolt arról is, hogy az elmúlt két hétben több mint 11 milliárd forintért valósultak meg beruházások Magyarországon. Elmondta: 5 milliárd forint támogatásból megvalósult a Debreceni Egyetem pilot kutatólaboratóriumának fejlesztése, 2,5 milliárd forintból pedig közúti infrastruktúra és közlekedésfejlesztések történtek, új vasúti megálló épült Balatonszéplak-felsõn, és felújították a Balatonfenyvesi állomást is.

Sporttal kapcsolatos fejlesztések 2,3 milliárd forint értékben valósultak meg: Rétságon tanuszodát alakítottak ki, a Miskolci Egyetemen pedig nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas teniszcsarnokot avattak.

A Miniszterelnökséget vezetõ miniszter kérdésre válaszolva Orbán Viktor utóbbi napokban tett külföldi látogatásai kapcsán elmondta: "a kijevi, moszkvai és pekingi utat is ott, a helyszínen hozták nyilvánosságra", és ezt a gyakorlatot érdemes folytatni. Hozzátette: a kormányfõ a találkozókat követõ órákban az Európai Unió illetékeseinek "pontos és alapos tájékoztatást adott" az útjáról, és arról, hogy meglátása szerint mit tehet az EU a béketárgyalások elérése érdekében.

Gulyás Gergely közölte: Orbán Viktor magyar miniszterelnökként és az EU soros elnökeként járt Moszkvában, de nem az EU nevében tárgyalt, az pedig gyakorlat, hogy ha tagállami vezetõk a közösségen kívüli ország vezetõjével tárgyalnak, áttekintik az adott ország és az unió kapcsolatait.

Kiemelte: a nagy világpolitikai szereplõkön múlik, mikor lesz béke, ennek elérésében pedig nagy segítség, ha Kína az ügy mellé áll, ha pedig az Egyesült Államok is így tesz, akkor "nagyon hamar béke is lesz"; ezt a szempontot ajánlotta Pekingben Orbán Viktor a kínai elnök figyelmébe.

A miniszterelnök következõ, washingtoni programjáról szólva a miniszter hangsúlyozta: "a békemisszió keretében olyanokkal érdemes találkozni, akik a béke ügyét elõre vihetik, és ebben segíthetnek". Arról, hogy Orbán Viktor találkozik-e az Egyesült Államok elõzõ elnökével, úgy fogalmazott, Donald Trump "inkább tartozik ebbe a körbe, mint a jelenlegi adminisztráció". Mindent a megfelelõ idõben - mondta.

Gulyás Gergely a magyar uniós elnökség elsõ hetét sikeresnek értékelte, és reményét fejezte ki, hogy a kormányfõ folytatja békemisszióját.

A békemissziót érõ "brüsszeli támadások" szerinte enyhülhetnek, de ez leginkább a novemberi amerikai elnökválasztástól függ. Megjegyezte: amennyiben a helyzet nem változik, és republikánus gyõzelem születik, néhány héten belül nagyon sok európai vezetõ vallja majd magát békepártinak.

A jelenlegi helyzetben kevesen olyan bátrak mint Robert Fico - utalt a szlovák kormányfõ nyilatkozatára, miszerint ha egészségi állapota lehetõvé tette volna, jelen lett volna Orbán Viktor moszkvai útján.

Gulyás Gergely közölte: Orbán Viktor kijevi tárgyalásán ígéretek hangzottak el a kárpátaljai magyarok helyzetének javításáról, "legfeljebb magasabb szintrõl, mint korábban". Megjegyezte: ha legalább a 2005-ig érvényben volt szinten garantálják ezeket a jogokat, az a két ország kapcsolatait érdemben javítja, ha nem, akkor ez akadálya lesz Ukrajna uniós csatlakozásának, "egy ponton túl a tárgyalások folytatásának is". Magyarország eddig sem csak viszonossági alapon pártolta a nemzetiségi iskolákat, márpedig az ukrán õshonos nemzetiség - jegyezte meg.

Gulyás Gergely szerint jó esélyek vannak arra, hogy a francia Nemzeti Tömörülés és az olasz Liga csatlakozik a Fidesz által kezdeményezett Patrióták Európáért nevû európai parlamenti képviselõcsoporthoz. A csoport a szuverenitás kérdésében azonosan gondolkodó pártok közössége, amelynek már alakulásakor tíznél több tagja lesz, és lesznek még csatlakozók, így a parlament harmadik legnagyobb frakciója jöhet létre - mondta.

Véleménye szerint az új frakció létrejötte nem változtat az EP-n belüli többségi viszonyokon, de olyan lehetõséget, színpadot teremt, ahol kellõ láthatóság mellett szólalhatnak meg azok az erõk, amelyek Európában még valóban konzervatívok, és szemben állnak a háborúval, békét akarnak, emellett minden jobboldali szélsõséget elutasítanak, de azt is látják, hogy Európát ma a liberális és a baloldali szélsõségek fenyegetik.

A frakció alakuló létszáma várhatóan 80-90 képviselõ között lesz, az alakuló ülést hétfõn tartják - közölte a miniszter, aki egy másik kérdésre válaszolva hozzátette, hogy az Alternatíva Németországért (AfD) nem lesz a pártcsalád része.

A francia választások eredményét Gulyás Gergely úgy kommentálta: tiszteletben kell tartani a francia választók akaratát, és gratulálni kell a gyõztesnek, még akkor is, ha nincs egyértelmû gyõztes. Az látszik, hogy egy háromosztatú parlament jött létre, ahol a kormánytöbbség megteremtése sem lesz könnyû - tette hozzá.

A védelmi hozzájárulásra vonatkozó kérdésre kifejtette, az idén közel 400 milliárd forintos bevételt jelent. Minden ezzel kapcsolatos szabályozás a héten megjelenik, a szabályok augusztus 1-jétõl lesznek érvényesek.

A tranzakciós illeték változását ismertetve elmondta, az illeték mértéke 0,45 százalékra emelkedik 0,3 százalékról, és fizetési mûveletenként 20 ezer forintra emelkedik az eddig 10 ezer forintos plafon. Készpénzfelvétel esetén a pénzügyi tranzakciós illeték 0,95 százalékra emelkedik 0,6 százalékról, és megmarad az a szabály, hogy 150 ezer forintig mindenki költségmentesen vehet fel pénzt - részletezte, hozzátéve, hogy a konverziós ügyletek esetén bevezetendõ kiegészítõ illeték mértéke 20 ezer forintos limit mellett 0,45 százalék lesz.

Jelezte azt is, hogy a nemzetgazdasági, illetve más tárcák is folytattak egyeztetéseket az érintettekkel az intézkedésekrõl, nem érte õket meglepetésként a döntés.

A kormány nem vezeti ki a rezsistopot - jelentette ki a miniszter, akit arról is kérdeztek, hogyan érinti a rezsialapot, hogy a védelmi alapba irányítja át a kormányzat az energiaszektorra kivetett, nem módosuló különadókat. A miniszter az üzemanyagok adóterhének csökkentésérõl úgy nyilatkozott: arra - részben uniós szabályok miatt - idén nem lehet számítani.

A háborús propagandát folytató pártokkal és médiumokkal kapcsolatos szabályozást az igazságügyi miniszternek legkésõbb szeptemberig kell kidolgoznia - közölte.

A benzinárral kapcsolatban jelezte, a héten a nemzetgazdasági tárca tárgyal az üzemanyagforgalmazók képviselõivel és reméli, hogy sikerül majd megállapodásra jutniuk, és nem kell határidõt szabni. A kormánynak vannak szabályozási eszközei, de ezekkel csak végsõ esetben kíván élni - jegyezte meg.

Közölte, a piackorlátozó intézkedéseket nagyon óvatosan érdemes alkalmazni, de vannak olyan termékek, amelyek a magyar családok mindennapi megélhetése szempontjából fontosnak.

Arra a kérdésre, a kormány hogyan tud érvényt szerezni annak, hogy a légitársaságok megfelelõen bánjanak az utasokkal, azt mondta: a bírság elrettentõ hatásában hisz. A példaként említett 40 órás csúszást, ami gépmeghibásodás miatt történt, úgy értékelte: az semmiben nem menti a légitársaságot. Szerinte ilyen esetben egy-két órás csúszás elfogadható, ami alatt új gépet állítanak üzembe, de az nem megoldás, hogy két napig nem indul el egy repülõgép.

Minden ilyen esetben visszatartó erejû, több tíz-, vagy százmilliós összegû bírságot kell kiszabni - összegzett.

A légiirányítás alacsony létszáma és a késések közötti összefüggést firtató felvetésre azt mondta: jelentõs létszámbõvítés volt, de ennek ellenére akciótervet várnak a HungaroControltól, amelynek tevékenységét értékelnie kell a kormánynak.

Arról, hogy a Kúria elrendelte a fõpolgármester-választáson leadott szavazatok újraszámlálását, Gulyás Gergely azt mondta: minden adott ahhoz, hogy ezt átlátható módon, a közbizalmat megõrizve és megerõsítve végezzék el a választási szervek.

Ha több mint 800 ezer szavazatot leadnak, és van 41 szavazat különbség a két jelölt között, akkor valószínûleg a világon mindenhol, ahol demokrácia van, ezt újraszámolnák; minél liberálisabb a demokrácia, annál inkább - fogalmazott.

Szerinte a június 9-i választások egyik tanulsága, hogy egységessé kell tenni a visszalépett jelölt szavazólapról törlésének mikéntjét, illetve rögzíteni kellene, milyen különbség esetén kell automatikusan újraszámlálni a voksokat.

Azt, hogy a 2026-ig tervezett DK-MSZP-Párbeszéd összefogás szétesett, úgy kommentálta: az MSZP és a Párbeszéd esett szét és miután nincsenek, nehéz velük összefogni.

A miniszter Magyar Péter diszkóbotrányáról azt mondta: ez a magatartás nemcsak közszereplõhöz méltatlan, hanem minden jóérzésû embertõl távol áll.

Arról a felvetésrõl, hogy Magyar Péter a "brüsszeli mentelmi joga mögé bújik", úgy vélekedett: az Európai Parlament szabályai nem térnek el a magyarétól, azaz a mentelmi jogról lemondani bûncselekmény esetén nem lehet, azt az EP adhatná ki. Magyar Pétert az elmúlt hetekben ugyanakkor nem úgy ismerték meg, mint aki igazat mond és betartja a korábbi ígéreteit. Felidézte, a politikus azt ígérte a választási kampányban, hogy nem veszi fel a mandátumát és nem megy ki Brüsszelbe, de végül nem ez történt, Brüsszelbe ment és képviselõ lett. Az a kérdés, miért történt így: bár az EP-képviselõk jól keresnek, de nem zárható ki, hogy a fõ szempont, a mentelmi jog volt az esetében - mondta.

Gulyás Gergely a Nemzetközi Büntetõbíróságból való kilépésre vonatkozó kérdésre azt mondta: az amerikaiak bölcsességére kellett volna hagyatkozni, és a Nemzetközi Büntetõbírósághoz soha nem csatlakozni. Hozzátette: sok értelme a kilépésnek sincs, hiszen Magyarország nem hirdette ki az egyezményt, így joghatálya nincs. Hangsúlyozta: egy olyan bíróságra a nemzetközi közösségnek semmi szüksége nincsen, amely politikai alapon dönt.

Arról is kérdezték a minisztert, hogy egy Fejér megyei iskolában egy pedagógus hónapokon át verbálisan bántalmazott egy kilencéves diákot, de a szülõk igazgatóhoz, tankerülethez való fordulása eredmény nélkül maradt. Elmondta: anélkül, hogy az ügyet részleteiben ismerné, mindenkinek a felelõsségét vizsgálni kell, akihez ez az információ eljutott és nem tett semmit.

A koronavírus újabb variánsának terjedésérõl a miniszter úgy nyilatkozott: az nem hasonlítható össze az eredeti Covid-vírussal, annál jóval enyhébb lefolyású, így nem indokolt külön intézkedések bevezetése.

A Bogányi-zongorák vásárlására vonatkozó felvetésre elmondta: információi szerint arról kellett dönteni, hogy a gyártóinak, akiket az elmúlt évek megrendelés-kiesései miatt a bezárás fenyegetett, megsegítik azzal, hogy a magyar állam vásárol ilyen zongorákat a hazai koncerttermekbe. Õ ezt nem tartja rossz döntésnek.

Kérdezték arról, miért kapott két hónapon belül magyar állampolgárságot Hilarion metropolita, az Orosz Ortodox Egyház budapesti-magyarországi egyházmegyéje kormányzója, akit szexuális zaklatással vádolnak. Gulyás Gergely közölte, hogy aki állampolgárságot kap, az a lehetõ legalaposabb nemzetbiztonsági átvilágításon esik át, ugyanakkor a magyar állam eddig és ezután sem fog az állampolgársági nyilvántartásról tájékoztatást adni.

Gulyás Gergely a labdarúgó Európa-bajnokságról is kapott kérdést, szerinte a spanyolok nyerik a tornát.