2024.04.24
SzĂ©pen fejlõdik a Szegedi Vadasparkban szĂĽletett törpe vĂzilĂł
SzĂ©pen fejlõdik a Szegedi Vadasparkban április 9-Ă©n világra jött törpe vĂzilĂł (Choeropsis liberiensis), a borjĂş szĂĽletĂ©se Ăłta megduplázta sĂşlyát - közölte Szõke István állatorvos szerdán.
A szakember az állat elsõ orvosi vizsgálatát követõen elmondta, a hĂm borjĂş bõ kĂ©t hĂ©t alatt 5-7 kilĂłrĂłl 12,5 kilĂłsra nõtt, egĂ©szsĂ©ges, Ă©s már kifejezetten erõs. Megfogni is csak egy törĂĽlközõ segĂtsĂ©gĂ©vel tudták, rĂ©szben azĂ©rt, mert bõre vĂ©delme Ă©rdekĂ©ben egy kĂĽlönleges, olajos nedvet választ ki, amely az Ă©lõsködõktõl is megĂłvja.
Veprik RĂłbert igazgatĂł közölte, Tigi Ă©s Chippo, a kĂ©t törpe vĂzilĂł 2008-ban állt párba a Szegedi Vadasparkban, miután az állatkert csatlakozott az eurĂłpai fajmentõ tenyĂ©szprogamhoz. Tigi elsõ utĂłdját 2011-ben hozta világra, április elejĂ©n pedig negyedik borjĂşjának adott Ă©letet.
A fajmentõ programot vezetõ bázeli állatkert a borjĂş fĂ©lĂ©ves kora körĂĽl ad ajánlatot arra - hogy a genetikai sokfĂ©lesĂ©g megõrzĂ©se Ă©rdekĂ©ben -, melyik eurĂłpai intĂ©zmĂ©ny lenne ideális a hĂm elhelyezĂ©sĂ©re. Ezt követõen várhatĂłan másfĂ©l Ă©ves koráig gondozzák majd Szegeden a borjĂşt.
AzĂ©rt, hogy a legnagyobb nyugalmat biztosĂtják az anya Ă©s kicsinye számára, jelenleg csak a hĂm láthatĂł a kifutĂłban, de ahogy lehetsĂ©ges, a látogatĂłk a borjĂşt is megtekinthetik majd a vĂzilĂłház ablakán keresztĂĽl.
A törpe vĂzilĂł neve ellenĂ©re nem számĂt kis mĂ©retĂ» emlõsnek, a kifejletten 160-275 kilĂłs állatok legfeljebb rokonaikhoz, az akár másfĂ©l tonnás nĂlusi vĂzilovakhoz kĂ©pest tĂ»nnek aprĂłbbnak. Nyugat-Afrika trĂłpusi esõerdeiben Ă©s mocsaraiban Ă©lnek, kevĂ©sbĂ© kötõdnek a vĂzhez, mint a nĂlusi vĂzilovak. Ennek ellenĂ©re mĂ©g mindig sokkal inkább alkalmazkodtak a vĂzi Ă©letmĂłdhoz mint az összes többi párosujjĂş patás, pĂ©ldául fĂĽlĂĽkben Ă©s orrlyukaikban erõs, izmos szelepek vannak, melyek lehetõvĂ© teszik a vĂz alá merĂĽlĂ©st.
A törpe vĂzilovat viszonylag kĂ©sõn, a 20. század elejĂ©n fedeztĂ©k fel. Sokáig ugyanis azt hittĂ©k, hogy növendĂ©k nĂlusi vĂzilovakrĂłl szĂłlnak az Ă©lmĂ©nybeszámolĂłk, illetve tanĂşskodnak a maradványok.
A törpe vĂzilĂł nagy mĂ©retĂ» rokonátĂłl eltĂ©rõen nem csapatban Ă©l, veszĂ©ly esetĂ©n pedig inkább az esõerdõk sĂ»rĂ» bozĂłtjába menekĂĽl.
A kifejlett állat vĂzinövĂ©nyeket, gyökereket, gumĂłkat, lepotyogott gyĂĽmölcsöket fogyaszt, jellemzõen alkonyatkor indul táplálkozni. A törpe vĂzilĂł hossza elĂ©ri a 180-185 centimĂ©tert, az emberen kĂvĂĽl a felnõtt állatnak legfeljebb a leopárd lehet az ellensĂ©ge.
Élettartamuk fogságban 30-55 év, de feltehetõen a vadonban nem élnek ilyen sokáig. Három-ötéves koruk között válnak ivaréretté. A nõstény 190-210 napos vemhesség után egy vagy két kicsinyét a szárazföldön hozza világra. Az újszülött akkora, mint egy kifejlett házinyúl, 5-7 kilogramm. Születése után mindjárt föláll és kéthetesen már tud úszni.
Jelenleg - Ă©lõhelyĂ©nek pusztulása Ă©s az orrvadászat miatt - veszĂ©lyeztetett fajnak számĂt, mindössze 2000-2500 kifejlett egyede Ă©l vadon a TermĂ©szetvĂ©delmi VilágszövetsĂ©g (IUCN) adatai alapján. EurĂłpai állatkertekben 125 egyedet gondoznak az állatkertek nemzetközi adatbázisa (ZIMS) szerint.
Forrás: MTI