Nem kell automatikusan eltiltani a daganatos bete

A tanulmány a világon elsõként valamennyi gyermekkori daganattípusra kiterjedve vizsgálta, hogyan boldogulnak az érintettek az élet fontosabb területein.

A tanulmányból kiderül, hogy a gyermekkorban daganatos betegségen átesettek sokkal egészségtudatosabban élnek kortársaiknál. Ugyanakkor a kutatók szerint a társadalmi beilleszkedésük megkönnyítésére egyénre szabott pszichoszociális programokra van szükség.

A kutatás az élet öt fõ területén - továbbtanulás, munkavállalás, családalapítás és életminõség, valamint egészségmegõrzés - vizsgálta, hogyan teljesítenek a gyermekdaganatból felépültek egészséges kortársaikkal és testvéreikkel összevetve.

A betegségbõl felépültek és testvéreik közötti eltérés a testvérek javára valamennyi vizsgált területen érzékelhetõ - egészséges kortársaikkal összevetve a különbség általában kisebb - idézi a JAMA Pediatrics szakfolyóirat Hernádfõi Márk elsõ szerzõt, a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájának hallgatóját, a Magyar Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának csecsemõ- és gyermekgyógyász rezidensét.

Ez az eredmény egyúttal rávilágít arra, mekkora súllyal bír a család és a mikrokörnyezet a betegek késõbbi boldogulásában és társadalmi integrációjában - mondta Hernádfõi Márk.

A kutatás szerint a gyermekkori daganatból felépült egészséges fiatalok középiskolai oktatásban való részvétele és annak elvégzése között nincs lényeges különbség és az eltérés egyetemi alap- és mesterképzésben sem szignifikáns. Az agydaganatból felépült gyermekek ugyan kisebb valószínûséggel fejezik be középiskolai és egyetemi alapszintû tanulmányaikat, a szolid (nem hematológiai rosszindulatú) daganatokból felépültek egészséges kortársaiknál még valamivel nagyobb eséllyel is végeznek középszintû és egyetemi alapképzést.

Garami Miklós gyermekonkológus, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika Tûzoltó utcai részlegének docense, munkacsoport vezetõ (levelezõ szerzõ) szerint a daganatos gyermekek életkilátása folyamatosan javul; mára tíz betegbõl nyolc felépül és teljes életet élhet, ezért társadalomba való visszailleszkedésük megkönnyítése egyre inkább napirendi kérdés.

Az eredményekbõl kiderül, hogy a gyermekkorban daganatos betegségbõl felépülõk és egészséges társaik munkavállalási aránya hasonló, testvéreikétõl azonban jelentõsen elmarad. A betegségen átesettek nagyobb számban szembesülnek azzal, hogy álláskereséskor visszautasítják jelentkezésüket és az egészségügyi állapotuk megítélése miatti munkanélküliség aránya is magasabb, mint a nem érintett lakosságé, ennek mértékét a daganat típusa jelentõsen befolyásolja.

A legmarkánsabb különbség a családalapítás terén érzékelhetõ: a gyermekkori daganatból felépültek körében kevesebben házasodnak és kevesebb gyermeket vállalnak, és mivel a daganatellenes terápia egyik mellékhatása lehet a terméketlenség, testvéreikhez képest nagyobb arányban tapasztalnak termékenységi problémákat.

A daganatból felépült betegekre sokkal kevésbé jellemzõ az egészségügyi kockázatot jelentõ viselkedésminták követése, káros szenvedélyek ûzése, ami arra utal, hogy általánosságban egészségtudatosan élnek.

Garami Miklós hangsúlyozta, hogy nem kell automatikusan eltiltani a daganatból felépült fiatalokat az autóvezetéstõl, korábban "veszélyesnek ítélt" szakmáktól, versenysporttól.

"Emellett a kutatás ráirányítja a figyelmet a társadalmi szintû pozitív diszkrimináció fontosságára, melyre példa lehet a családalapítást támogató térítésmentes petesejt- és hímivarsejt fagyasztás" - magyarázta a gyermekonkológus.

A beilleszkedést megkönnyítheti a terápiás történetet és jövõre vonatkozó orvosi ajánlásokat tartalmazó útlevél, amely segíti a daganatterápiában nem (kellõen) jártas orvosok eligazodását és megoldást jelenthet egyebek mellett a pályaalkalmassági orvosi vizsgálaton. Az útlevelet várhatóan idén vezetik be Magyarországon és az Európai Unió több országában.

Az eddigi legátfogóbb, mintegy 400 ezer érintett adatait összegzõ tanulmány 1986 és 2023 között, a témában megjelent kutatások eredményeit öleli fel.