Felmentését kérte csütörtökön az utolsó szó jogán

A Fõvárosi Törvényszék egy hét múlva hirdet ítéletet az ügyben.

Befejezõdött csütörtökön a Fõvárosi Törvényszéken a Fenyõ János médiavállalkozó huszonhat évvel ezelõtti meggyilkolása miatt indított büntetõperben a másodrendû vádlott, Portik Tamás két tárgyalási napot felölelõ, utolsó szó jogán tett nyilatkozata, a bíróság zárt láncú videokapcsolaton keresztül hallgatta meg a terheltet. Beszédében Portik részletesen kifejtette, hogy szerinte alaptalan az ügyészség összes vádpontja, neki pedig semmilyen módon nincs köze sem a merénylethez, sem annak megszervezéséhez.

A korábbiakhoz hasonlóan többször hangsúlyozta, hogy a vád fõképp hamis tanúvallomásokon alapul, ugyanakkor az õt esetleg mentõ tanúkat nem hallgatta meg a bíróság. Portik Tamás úgy vélekedett, a rendõrség vezetésében valakik elérték, hogy szinte az összes, a kilencvenes években elkövetett leszámolásos ügyet vele hozzák kapcsolatba, ezért szerepel terheltként több büntetõeljárásban is. Állítása szerint nem vehetett részt az 1998. február 11-én elkövetett merénylet elõkészületeiben sem, mert az azt megelõzõ év tavaszán a családjával az Egyesült Államokba utazott, ahol huzamosabb ideig tartózkodtak.

Portik a vád alapját jelentõ, az ugyancsak felbujtással vádolt Gyárfás Tamással folytatott személyes beszélgetéseit rögzítõ, titokban, Gyárfás tudta nélkül készített hangfelvételekrõl azt mondta, hogy azokat rendõrségi, titkosszolgálati megbízásból csinálta, mert fenti körökbõl többen azt akarták, hogy a korábbi úszóelnököt belekeverhessék a Fenyõ-ügybe. Beszéde szerint ugyanez volt a feladata az egykori Postabank néhai vezetõje, Princz Gábor esetében is, de egyik esetben sem tudta teljesíteni a kérést. Arra Portik Tamás nem tért ki, hogy miért engedett a nyomásnak.

A vádlott úgy vélekedett, "az ellene folytatott koncepciós perben" nem is derülhetett ki, hogy kik állnak valójában Fenyõ halála mögött, egyik verziója szerint a kecskeméti maffiaperbõl ismert Radnai László és köre sejlik fel a háttérben, a végrehajtók pedig a szerb vagy az albán maffia tagjai lehettek.

Két napig tartó beszédében Portik Tamás az egész iratanyagot igyekezett kritikusan áttekinteni, ugyanakkor más, a vádiratban nem szereplõ bûnügyekkel is próbálta alátámasztani az álláspontját, ezért Póta Péter bíró számos alkalommal figyelmeztette, hogy maradjon a per tárgyánál. Portik többször jelezte, hogy ezt tudomásul vette, hozzátette ugyanakkor, hogy szerinte az ítélet eldöntött, "a bíróságnak már kiadták, hogy neki életfogytiglant kell kapnia".

Portik Tamást gyakori sértegetõ hangneme miatt a bíró rendre figyelmeztette, de sem õ, sem az ügyész nem reagált a személyeskedésekre. Az eljárás része lett az a keddi közjáték is, amikor a tárgyalóterem elõtt Portik fia igyekezett feltartóztatni Póta Pétert, elfogultsággal vádolta meg õt, majd egy pohár kávét öntött a bíró arcába. A Központi Nyomozó Fõügyészség hivatalos személy elleni erõszak miatt indított eljárást a fiatalember ellen.

Gyárfás Tamás médiavállalkozót azzal vádolják, hogy elõször Tasnádi Pétert bízta meg üzleti riválisa, Fenyõ János megölésével. Tasnádi Péter ugyan átvett egy nagyobb összeget ezért, de a merényletet nem szervezte meg, ezt a történetet pedig késõbb nem tudta bizonyítani a bíróságon. Ezt követõen - a vád szerint - Gyárfás Tamás Portik Tamásra bízta Fenyõ János likvidálását, amelyet 1998. február 11-én hajtott végre a számos akkori alvilági leszámolás ügyében már jogerõsen elmarasztalt szlovák Jozef Rohác.

Rohác perében még nem vizsgálták a megbízói kör szerepét, de az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt férfit ugyancsak jogerõsen elmarasztalták az 1998. július 2-i, négy halálos áldozatot követelõ Aranykéz utcai robbantás ügyében is. Ebben a bûncselekményben jogerõsen Portik Tamást mondták ki felbujtónak, ezért tizenhárom év szabadságvesztéssel sújtották.

Mivel mindkét ügyben ugyanaz a végrehajtó és a felbujtó is, ráadásul a két merénylet idõben szintén közel esett egymáshoz, az Aranykéz utcai merényletben perújítást rendelt el a Fõvárosi Ítélõtábla, amelyet a most a végéhez érkezett Fenyõ-ügyhöz egyesítettek. Ha Portik a Fenyõ-ügyben az ügyészség által indítványozott életfogytiglant kap, akkor a hatályos jogszabályok szerint az Aranykéz utcai eljárásban kiszabott büntetését is súlyosítani kell. Gyárfás esetében legalább tizenkét éves fegyházbüntetés kiszabására tett indítványt az ügyészség.

A Fenyõ-gyilkosság büntetõperében egy hét múlva hirdet ítéletet a Fõvárosi Törvényszék.