Átfogó elemzésben vizsgálták az ELTE Komplex Rends

Illetve hogy ezekben az esetekben milyen eséllyel jöhet létre a különbözõ variánsokból egy új, hibrid vírusváltozat. A kutatók a minták 0,35 százalékában találták meg egyszerre legalább két variáns jellemzõ mintázatait, a legtöbb esetben a Delta és az Omikron variánsok keveredtek egy mintán belül - közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kedden.

Közleményük szerint Csabai István kutatócsoportjának közremûködésével egy európai konzorcium létrehozta az Európai Covid-19 Adatportált, amelynek célja, hogy egységes módszertannal elemezze a nyilvánosan elérhetõ SARS-CoV-2 genomszekvenálási eredményeket, és ezeket egy könnyen kereshetõ adatbázisba építse. A járvány kezdete óta világszinten több mint 2 millió mintát gyûjtöttek össze és dolgoztak fel.

Az adatbázis minden megszekvenált minta esetében tartalmazza a genomban elõforduló mutációkat és azok elõfordulási arányát is az adott mintát alkotó, tehát egy betegtõl származó víruspopulációban. Ez azért fontos, mert a vírus evolúciója során az újonnan megjelenõ mutációk elõször gyakran csak kis arányban vannak jelen, de a következõ generációkban elterjedhetnek, ha a mutáció elõnyös a vírus számára. A közlemény szerint az elõfordulási arányokból lehet következtetni arra is, hogy egy mintában egyszerre több ismert variáns (például Alfa, Delta, Omikron) is jelen van-e.

Ha egy egyén egyszerre több variánssal is megfertõzõdik, az ugyan nem minden esetben, de okozhat súlyosabb tüneteket is, valamint a két variáns kombinációjából létrejöhet egy harmadik, úgynevezett "rekombináns" vírusvariáns.

Az adatokat a kutatók Pipek Orsolya Anna és Medgyes-Horváth Anna vezetésével elemezték.

A SARS-CoV-2 koronavírus variánsai mind eltérõ genetikai állománnyal (szekvenciával) rendelkeznek, a kezdeti, Wuhanban megjelent változathoz képest az elterjedt variánsok esetében több olyan egyedien jellemzõ (definiáló) mutáció fordul elõ, ami más variánsokban nem. A kutatók ezeket a definiáló mutáció kombinációkat vizsgálták az Európai Covid-19 Adatportál szekvenciáiban, és keresték azokat a mintákat, amelyekben kis arányban is akár, de több variáns definiáló mutációi is elõfordulnak.

A minták 0,35 százalékában (összesen 7700 esetben) találták meg egyszerre legalább két variáns jellemzõ mintázatait, a legtöbb esetben a Delta és az Omikron variánsok keveredtek egy mintán belül.

Az egyidejû fertõzõdésekhez elengedhetetlen, hogy egyszerre több variáns is terjedjen a társadalomban, ez figyelhetõ meg a Delta és Omikron variánsok esetében 2021 vége és 2022 eleje között. Ezek az koinfekciók (együttfertõzés) kiemelkedõen gyakoriak voltak Dél-Afrikában, ahol a HIV vírus okozta AIDS megbetegedések száma magas, ami megfelelõ kezelés hiányában immunhiányos állapotot eredményez, és elhúzódó fertõzéseket okozhat - állapították meg.

Egy ilyen elhúzódó fertõzés vezethetett például az Omikron variáns megjelenéséhez is: a hosszú fertõzés során az eddigi variánsokhoz képest jóval több mutáció következett be, létrehozva egy sokkal fertõzõképesebb változatot. Figyelmeztettek arra is, hogy a hosszan elhúzódó esetek növelik a koinfekció valószínûségét is, hiszen a hosszú ideig tartó lefolyásuk alatt könnyebben elõfordulhat, hogy a beteg találkozik másik vírusvariánssal és elkapja azt. A legyengült immunrendszer ezen felül kedvez a vírus gyors szaporodásának is, ami növeli a rekombináció (genomi keveredés) valószínûségét.

A kutatás célja volt az is, hogy megvizsgálják, végbement-e a rekombináció azokban a mintákban, amelyekben egyszerre több variáns is jelen van. Az ilyen jellegû vizsgálatokat azonban számos technikai nehézség hátráltatja. A kutatók ezeket figyelembe véve két eljárást fejlesztettek ki, amelyekkel sikerült a Delta-Omikron koinfekciók esetében három olyan régiót is azonosítani, ahol gyakran történhet rekombináció. Az eredmény hozzájárulhat ahhoz, hogy az esetlegesen veszélyes, hibrid vírusokat még az elterjedésük elõtt detektálhassák.

A kutatás az Európai Unió Horizont 2020 kutatási és innovációs program keretében valósult meg, az elemzés a Nature Communications folyóiratban jelent meg januárban.