Újabb növényevõ dinoszauruszok csontvázára bukkant

Felidézték, hogy a kutatók 2019 óta folytatnak ásatásokat az erdélyi Valiora nevû település közelében. Feltárt leletegyüttesük számos, a kréta idõszak legvégén élt gerinces állattól származó csontot tartalmaz, amelyek tudományos feldolgozása még zajlik.

A feltárt leggyakoribb dinoszauruszmaradványok egy viszonylag kisméretû, többnyire két lábon járó növényevõ fajtól származnak, amely a Rhabdodontidae nevet viselõ családba tartozik.

"Ez a viszonylag kisméretû állatokat tartalmazó csoport jelenleg 9 fajt foglal magába. Ezek közül több is az utóbbi 20 évben került leírásra, köszönhetõen az újonnan indult szisztematikus ásatásoknak. Viszont az általunk most begyûjtött részleges csontvázak arra engednek következtetni, hogy ez a dinoszauruszcsalád további ismeretlen fajokat is tartalmazhat, és a csoport sokkal változatosabb lehetett, mint ahogy azt korábban feltételeztük" - írta a közleményben Magyar János, a publikáció elsõ szerzõje, az ELTE Õslénytani Tanszék doktorandusza.

Felidézik, hogy a Hátszegi-medence már több mint egy évszázada ismert a késõ kréta idõszakból származó törpe dinoszauruszok maradványait tartalmazó kõzetrétegeirõl. Az onnan származó elsõ dinoszauruszmaradványokat még báró Nopcsa Ferenc tanulmányozta az 1900-as évek elején. A valiorai völgyben újonnan indult ásatások nemcsak új leletanyagok felfedezését eredményezték, hanem a medence geológiai felépítéséhez és a dinoszauruszok egykori élõhelyeinek megismeréséhez is hozzájárultak.

A K2 névvel jelölt lelõhely a Hátszegi-medence legnyugatibb részén helyezkedik el, ahol a medencén belül a legidõsebb (körülbelül 71 millió éves) szárazföldi kõzetrétegek találhatók. Botfalvai Gábor, a valiorai ásatások vezetõje szerint ezek a kõzetek nemcsak korukban térnek el a medence területérõl ismert más dinoszaurusz-lelõhelyektõl. A csontokat tartalmazó kõzetek nedves, mocsaras, tavi környezetre utalnak, míg a medence más lelõhelyei inkább a folyóvizektõl távolabbi árterek életközösségét reprezentálják. Így feltételezhetõ, hogy a kutatómunka jelentõsen különbözõ összetételû faunába enged betekinteni.

Az újonnan elõkerült maradványok a legteljesebb rhabdodontida-csontvázak a Hátszegi-medence nyugati régiójából. A csontok jó állapotban õrzõdtek meg, kevés törést és kopást szenvedtek el az eltelt évmilliók során. Továbbá olyan csontelemek is megtalálhatók közöttük, amelyek ezidáig nem voltak ismertek egyik Rhabdodontida dinoszaurusz esetében sem - emelték ki a beszámolóban.

"A K2 lelõhelyrõl begyûjtött leletanyag további jelentõsége, hogy az legalább két, hasonló méretû, ugyanabba a fajba tartozó egyedtõl származik, és tartalmaz több koponyaelemet és számos, a test más területérõl származó csontot, mint például csigolyákat és végtagcsontokat is. Az ilyen összetartozó részleges csontvázak nagyon ritkák a Rhabdodontidae családba tartozó dinoszauruszoktól, és ez az elsõ ilyen ismert elõfordulás a valiórai lelõhelyekrõl" - emeli ki Csiki-Sava Zoltán, a Bukaresti Egyetem docense, a kutatócsoport romániai vezetõje.

A kutatók azt remélik, hogy a felfedezésnek köszönhetõen pontosabb képet kaphatnak a Rhabdodontidae család eredetérõl, rokonsági viszonyairól és fejlõdéstörténetérõl. A valiorai völgy lelõhelyeirõl származó más gerincesekhez tartozó csontok azonosításával pedig több ismeretet szerezhetnek ennek a pár millió évvel a dinoszauruszok kihalása elõtti faunának az összetételérõl és egyéb ökológiai jellemzõirõl.

A kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, a Kutatás, Innováció és Digitalizáció Minisztérium (Románia), az ELTE Dinoszaurusz Kutatócsoport és a Bukaresti Tudományegyetem támogatta.

A kutatás eredményeit a napokban tették közzé a Cretaceous Research címû tudományos folyóiratban.