Varga József, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós

A kutatók a Naprendszer eredetét tanulmányozva, a Földtõl 500 fényév távolságban levõ HD 144432 jelû fiatal csillagot vizsgálták, amit egy poros korong vesz körül.

A fiatal csillag korongját a Európai Déli Obszervatórium (ESO) chilei Paranal Obszervatóriumának VLTI interferométerével térképezte fel a kutatócsoport több magyar kutató közremûködésével. Az új adatok eddig sosem látott részleteket fedtek fel a korong belsõ régiójáról, megmutatva, hogy a por három gyûrûben koncentrálódik.

"Ez az elsõ alkalom, hogy ennyire összetett gyûrûs szerkezetet észleltek egy csillag körüli korong belsõ régiójában. A Naprendszerrel összehasonlítva a HD 144432 legkisebb gyûrûje a Merkúr pályáján belül helyezkedne el, a második gyûrû akkora, mint a Mars pályája, a harmadik gyûrû pedig közel van a Jupiter pályájához" - magyarázták a közleményben.

Azért fontosak ezek a gyûrûk, mert a legtöbb esetben a Naprendszeren kívüli bolygók (exobolygók) túl kicsik és halványak ahhoz, hogy közvetlenül megfigyeljék azokat. De a kellõen nagy tömegû bolygók, ha már létrejöttek egy fiatal csillag körüli korongban, réseket nyitnak a pályájuk mentén. Ezért a HD 144432 korongjában a gyûrûk között akár Jupiter-tömegû bolygók is rejtõzhetnek.

A kutatók a korongban lévõ por anyagösszetételét is megvizsgálták. Ebben olyan kémiai elemeket találtak, amelyek a Föld leggyakoribb építõelemei közé tartoznak: magnéziumot, szilíciumot, oxigént. Ezek mellett vas jelenlétére utaló jeleket is találtak. A vas jelenlétét a fiatal csillagok körüli korongok porában eddig csak gyanították, de az új tanulmány elsõként szolgáltat rá kézzelfogható bizonyítékot.

"Az is figyelemre méltó, hogy a por vasban gazdagnak, viszont szénben szegénynek tûnik, ami hasonló ahhoz, amit a Föld kialakulásakor is feltételezünk. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a Föld és a Naprendszer többi kõzetbolygójának kémiai összetétele nem kivételes, hanem meglehetõsen gyakori lehet galaxisunkban" - mutattak rá a csillagászok.

A Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet egyik nagyon sikeres, nemzetközileg is elismert kutatási témája a csillagok és bolygók keletkezése. A HD 144432-vel kapcsolatos tanulmányt is jegyzõ kutatócsoport több éve alkalmazza az interferometriai technikát a nagyon kis látszó méretû csillag körüli korongok megfigyelésére.

A VLTI négy óriástávcsõ jelét egyesíti egyetlen sokszoros felbontású méréssé. Példaként említik, hogy a VLTI felbontóképességével meg lehetne számolni egy katicabogár pöttyeit 40 kilométer távolságból. A közlemény szerint a publikáció elsõ szerzõje, Varga József ennek a technikának, különösen a VLTI MATISSE mûszerének a specialistája, aki ehhez hasonló különlegesen nagy felbontású megfigyelések alapján tervezi jobban megérteni, hogyan alakulnak ki a bolygórendszerek.

A VLTI/MATISSE mûszer megépítéséhez a Csillagászati Intézet is hozzájárult. A munka a VLTI/MATISSE és a VLTI/GRAVITY mûszerkonzorciumok közremûködésével jött létre, többek között magyar, holland, francia, és német intézetekben dolgozó kutatók részvételével.