Nem szabad túlzásba vinni az illatosítók használat

Nemcsak a mesterséges illatosítókkal kell óvatosan bánni, a természetes illatgyertyák használatát is érdemes mérsékelni, mivel amellett, hogy potenciálisan egészségkárosítók, az azokból felszabaduló anyagok és égéstermékek felesleges terhet rónak az egyébként is sokszor túlterhelt szervezetünkre - figyelmeztet az egyetem közleményében Pándics Tamás, a Közegészségtudományi Tanszék vezetõje.

Magyarázata szerint minden vegyi anyag, amely a lakásban található, növeli a beltéri környezet által okozott "betegségterhet". Ilyenek szennyezõforrások a téli, ünnepi idõszakban különösen kedvelt illatgyertyák, mesterséges vagy természetes illatosítók. Az ezekben található vegyi anyagokból egyszerre ugyan kis mennyiség szabadul fel, de mivel sok esetben rendszeresen, folyamatosan használják azokat, a mennyiségek összeadódnak.

"Ez a halmozódó hatás és a különbözõ vegyi anyagoknak való folyamatos kitettség az, amiért az egészségre számottevõ hatást gyakorolhatnak" - magyarázta a tanszékvezetõ, aki hozzátette azt is, hogy Magyarországon a teljes betegségteher körülbelül 10-16 százaléka a beltéri levegõminõséghez köthetõ.

Az illatosítók együttes hatása hosszú távon növelheti a légúti megbetegedések kockázatát, migrént, szem- és torokirritációt okozhat, megzavarhatja a hormonrendszer mûködését. Tovább ronthatja az alapbetegségekkel rendelkezõk, asztmások, krónikus légúti megbetegedésekben szenvedõk, gyermekek állapotát. Az (illat)gyertyákból, füstölõkbõl felszabaduló égéstermékek pedig bizonyítottan rákkeltõk.

A szakértõ hozzáteszi: felnõtt szervezetben rövid távon kevésbé érhetõk tetten, gyermekeknél viszont már rövid idõ alatt kimutatható a hatásuk. "A többszörös kémiai szenzitivitás kórképet, amely sok, kis mennyiségben felszabaduló vegyi anyag együttes hatásából adódó érzékenység, elsõként gyermekeknél írták le" - magyarázza Pándics Tamás.