Egyes daganatos betegségek korai diagnosztikájához

Közleményük szerint a közelmúlt egyik nagy orvostudományi felismerése, hogy az emésztõrendszer, illetve a benne természetesen elõforduló mikroorganizmusok milyen szerteágazó módon befolyásolják az egészséget - ideértve az immunrendszer mûködését, de akár még a mentális egészséget is.

A köznyelvben bélflórának is nevezett "közösségben" számos különféle baktériumfaj megtalálható, ezek egy része fontos az egészséges mûködéshez, míg mások károsak lehetnek, mert olyan anyagokat - genotoxinokat - bocsátanak ki, melyek roncsolják az emberi sejtek örökítõanyagát.

A Juhász Szilvia vezetésével újonnan létrejött Rák Mikrobiom kutatócsoport azt vizsgálja, hogy bizonyos, az emésztõrendszerben élõ baktériumok miként befolyásolják a daganatos betegségek kialakulását és lefolyását, milyen jellemzõ mutációs mintázatok alakulnak ki a különféle fajok által termelt káros anyagok hatására, amelyek azután a sejtek hibás mûködéséhez vezethetnek.

Munkájuk célja, hogy a daganatos betegségek elleni küzdelemben a reaktív, a már kialakult betegséget észlelõ, arra reagáló terápiák helyett inkább prediktív, a betegség kockázatát még annak megjelenése elõtt jelzõ eljárások legyenek elérhetõk. A kutatók olyan, élõ emberi sejtekbõl - a többi közt kórházi mintavétel során nyert sejtekbõl - épült háromdimenziós szövetmodellekkel is dolgoznak, amelyek segítségével az emberi szervezetben fennállóhoz hasonló körülményeket tudnak teremteni, ami hatékonyabb, gyorsabb kutatómunkát eredményez - ez fontos egy olyan területen, ahol az új módszerek gyakorlati alkalmazása hosszú évekig várathat magára.

A Rák Mikrobiom csoport az intézet ötödik olyan egysége, amely a HCEMM szegedi inkubátorházában alakítja ki laboratóriumát, és mindösszesen a huszonötödik olyan csoport, amely az intézet kötelékében dolgozik.

A kutatócsoport szakterülete illeszkedik a HCEMM eddigi munkájába, melynek fókuszában a népességet súlyosan érintõ, öregedéssel összefüggõ betegségek állnak. A vastagbél daganatos betegségei túlnyomórészt az 50 év felettieket érintik, és népességarányosan a világon Magyarországon a leggyakoribbak, évente több mint ötezer-hatszáz halálos áldozattal. Ha a betegséget korán diagnosztizálják, tízbõl kilenc beteg még öt év múlva is életben van, de azok között, akiknél elõrehaladott állapotban fedezik föl a betegséget, ez az arány tízbõl alig több, mint egy - áll a közleményben.