A bíróság - nem jogerõsen - hét év börtönbüntetésr

A közlemény szerint a Budapesti IX. Kerületi Ügyészség a férfival szemben tizennégy rendbeli üzletszerûen elkövetett csalás bûntette, valamint kétrendbeli információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bûntette miatt nyújtott be vádiratot a bíróságra.

A vádirat szerint a férfi elhatározta, hogy szélhámosságok útján tesz szert rendszeres haszonra, majd 2021 áprilisától több módszerrel csalt ki pénzt másoktól.

A vádlott több ismerõsének is azt mondta, hogy nagykereskedelmi értékesítõként dolgozik egy távközlési cégnél, ahol a beosztása révén jelentõs kedvezménnyel tud mobiltelefont szerezni akár saját használatra, akár befektetési célból.

Többeknek azt állította, hogy egy telefonszaküzlet bezárása miatt a teljes árukészletet kedvezõ áron fel tudná vásárolni, majd azt magasabb áron értékesítené, ezzel megduplázva a sértettek pénzét.

Megtévesztett ismerõseitõl vagy direkt kérte el a pénzt az állítólagos készülékekre, illetve befektetésre, vagy kölcsönöket vett fel, amelyek visszafizetésére azonban nem volt módja - írta az ügyészség.

Hozzátették, hogy a férfi egy alapítványtól is csaknem másfél millió forintot csalt ki úgy, hogy laptopok eladására hivatkozva 2,8 milliós hasznot ígért, és hasonló indokokkal az alapítvány vezetõjét külön is megkárosította további 300 ezer forinttal.

A vádlott egy közintézmény gazdálkodási részlegéhez telefonon azzal jelentkezett be, hogy egy óra múlva informatikai ellenõrzést kapnak, majd megjelent és elõadta, hogy az államkincstári átutalási rendszerrel kapcsolatban karbantartási, kártyahitelesítési és -aktualizálási feladatokat kell végrehajtania.

Miután biztosították számára a rendszerhez való hozzáférést, a jogellenesen megszerzett adatokkal a férfi 38,7 millió forintot utalt át édesanyja számlájára, közleményként forgótõke-visszapótlást megjelölve.

A férfi 2022 tavaszán az édesanyja lakását álnéven hirdette meg kiadásra a közösségi médiában, majd hat sértettõl is átvett különbözõ összegeket bérleti díj és kaució címén, azonban a lakást végül különféle okokra hivatkozva nem adta ki nekik.

A legsúlyosabb csalásnak az ügyészségi közleményben nevezték, amikor szintén pénzügyi informatikai rendszer karbantartására hivatkozva egy önkormányzati gazdasági ellátó szervhez jutott be, ahol a belépést követõen 47 millió forintot utaltatott át saját magának.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság által megtartott elõkészítõ ülésen a vádlott teljeskörû beismerõ vallomást tett, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. A bíróság ezért azonnal érdemi döntést hozott, a férfit a váddal egyezõen bûnösnek mondta ki, és hét év börtönbüntetésre ítélte.

A bíróság emellett egy korábban, szintén csalás miatt kiszabott két év felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását is elrendelte - tették hozzá.

Az ítélet nem jogerõs, mert az ügyész súlyosításért, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása érdekében, a védelem pedig enyhítésért fellebbezett.

A bíróság ügyészi indítványra fenntartotta a vádlott letartóztatását, a másodfokú eljárás befejezéséig - áll a közleményben.