Csütörtök délelõtt lesz az év egyetlen bolygófedés

Az égi jelenség csillagászati távcsõvel lesz igazán jól észlelhetõ, ezért érdemes valamelyik csillagvizsgálóba ellátogatni ezen az õszi délelõttön - írták a közleményben.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló ismertetése szerint a délnyugati égbolton lesz látható a 15 százalékos vékony holdsarló, amely a fedés kezdetekor 33 fok magasan jár majd a látóhatár fölött. A távcsõben a nappali égen is fényesen világító Vénusz egy látómezõben lesz a holdsarlóval, és percrõl perce közelít majd hozzá.

Az Esthajnalcsillagot és a Holdat vizsgálva a méret- és a fényességkülönbség óriásinak látszik majd. A Vénusz nagyon apró lesz a Holdhoz képest, mivel a holdsarló jelenleg nyolcvannyolcszor nagyobbnak látszódik a Vénusznál. A Vénusz felületi fényessége azonban huszonötszörösen meghaladja a holdsarlóét, így az apró félvénusz fényesen világít majd a hatalmas holdsarló mellett.

A holdsarló déli részén a Schickard óriáskrátere is látható lesz, amely 212 kilométeres átmérõjével az egyik legnagyobb becsapódási kráter a Hold felszínén. Nem sokkal e fölött lép majd be a Vénusz.

A közeledõ páros Budapestrõl nézve 11:10-kor "megérinti egymást", majd a Vénusz alig egy perc leforgása alatt eltûnik a holdperem széle mögött. A Vénusz kilépésére több mint egy órát kell várni.

A jelenség a holdsarló megvilágítatlan, árnyékos oldalán következik majd be. Elõször a bolygó déli része bukkan fel a fény-árnyék határ mentén, majd 33 másodperc múlva a bolygó külsõ, íves pereme is "kiszabadul" a holdperem takarásából.

A tájékoztatás szerint a Svábhegyi Csillagvizsgáló különleges nappali programmal készül erre az alkalomra, amelyen az izgalmas égi találkozót a csillagvizsgáló legnagyobb távcsöveivel, és az Észlelõrét teleszkópjaival is megtekinthetik a látogatók. Emellett a csillagvizsgáló különleges távcsöveiben a Nap titkai is feltárulnak majd. A programra az egyéni látogatók mellett iskolás csoportok jelentkezését is várják a szervezõk - írták a közleményben.