A csillagrobbanások kozmikus porképzõdésben betölt

A közlemény szerint a csillagközi tér telis-tele van kisebb-nagyobb porszemcsékkel, amelyek jelenlegi tudásunk szerint kulcsfontosságú szerepet töltenek be a kozmikus körforgásban. Jelenlegi ismereteink alapján magát a Földet is ilyen, kezdetben apró porszemcsék összeállása indította el a bolygóvá válás útján. Jelentõsége és nagy mennyisége ellenére ugyanakkor a kozmikus por eredete a mai napig nem teljesen tisztázott. A nagytömegû csillagok fejlõdését lezáró magösszeomlásos szupernóva-robbanásokat régóta a csillagközi porszemcsék lehetséges forrásainak tekintik, amire a robbanást követõ években, évtizedekben észlelhetõ, intenzív infravörös sugárzás detektálása szolgálhat közvetlen bizonyítékként.

Az elmúlt bõ egy évtizedben az SZTE Fizikai Intézet asztrofizikusai Szalai Tamás vezetésével aktívan részt vettek a szupernóvák infravörös jellemzõinek vizsgálatában. A kutatót és korábbi doktorandusz hallgatóját, Zsíros Szannát meghívták egy nemzetközi kutatócsoportba, amely 2021 márciusában több pályázatot is elnyert a James Webb-ûrtávcsõ elsõ tudományos ciklusában történõ mérési lehetõségekre. A közelmúltban megszülettek a szupernóva-robbanások kozmikus porképzõdésben betöltött szerepével kapcsolatos elsõ, a Webb-ûrtávcsõhöz köthetõ eredmények is, amelyeket a szegedi kutatókat is tömörítõ, nemzetközi csoport folyóiratcikkekben - köztük a rangos MNRAS folyóiratban - és konferenciákon ismertetett.

Kettõ közeli - mintegy 25 millió fényévre lévõ - "tûzijáték-galaxisnak" is nevezett NGC 6946-ban vizsgált szupernóva esetén a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kimutatott por a robbanás során ledobott anyagban keletkezett.

A szakemberek egy másik közeli SN 1980K jelzésû szupernóvát is megfigyeltek, amely fejlõdési szakaszából adódóan ígéretes jelöltként szolgál a fiatal szupernóvák és az idõs maradványok közötti átmeneti szakasz vizsgálatára, valamint nagyszerû lehetõséget kínál a robbanás közvetlen környezetének a beható vizsgálatára is.

A kutatócsoport eddigi eredményei több ponton egyértelmûen megerõsítették a magösszeomlásos szupernóvák elengedhetetlen szerepét a kozmikus portermelésben. További bizakodásra ad okot, hogy az elsõ ciklus szegedi közremûködéssel elnyert programjaiból számos további adat várható még a következõ hónapokban, másrészt vannak további (fõleg közeli galaxisokat felmérõ) programok során született, szabadon elérhetõ mérések is. Emellett pedig a szegedi kutatók közremûködésével további két program támogatást kapott a Webb-ûrtávcsõ következõ, második mérési ciklusában, s ezek is segíthetnek majd közelebb kerülni a magösszeomlásos szupernóvák körüli porképzõdést övezõ kérdések megválaszolásához.