Elõször alkottak egérõssejtekbõl szintetikus embri

Az izraeli Weizmann Kutatóintézet munkatársai azt találták, hogy egérõssejteket "rá lehet venni" arra, hogy embriószerû struktúrává szervezõdjenek, melyben bélszakasz, agykezdemények és dobogó szív található - írta a The Guardian online kiadása a Cell tudományos lapban megjelent tanulmány alapján.

Az embriót azért nevezik szintetikusnak, mert megtermékenyített petesejt nélkül alkották meg, és várhatóan a közeli jövõben a struktúra tanulmányozása pontosabb ismereteket ad arról, hogy a természetes embriók szervei és szövetei hogyan fejlõdnek ki.

A tudósok úgy vélik továbbá, hogy az eljárás révén csökkenhet az állatkísérletek száma, a jövõben pedig az emberi sejt- és szövetátültetések új forrásához lehet jutni. Leukémiás páciens bõrsejtjei például csontvelõsejtekké alakíthatók át, hogy segítségükkel a betegséget meggyógyítsák.

Tavaly ugyanez a kutatócsoport mechanikus méhet fejlesztett, amely lehetõvé tette, hogy természetes embriók napokon át növekedjenek az anyaállat méhén kívül.

A kutatás során egyes sejteket vegyi anyagokkal kezeltek, így olyan genetikai programjuk "kapcsolt be", amellyel méhlepény vagy sárgatest fejlõdött belõlük. Más sejtek beavatkozás nélkül alakultak más szervekké és szövetekké.

Az õssejtek többségébõl nem alakult ki emberiószerû struktúra, mintegy fél százalékuk azonban olyan gömbökké szervezõdött, amelyben különbözõ szövetek és szervek növekedtek. Amikor természetes egérembriókkal hasonlították össze õket, a szintetikus embriók belsõ felépítésük és genetikai összetételük szempontjából 95 százalékban megegyeztek velük. Amennyire a tudósok meg tudták ítélni, a kialakult szervek mûködõképesek voltak.

Jacob Hanna, a kutatás vezetõje szerint a szintetikus embriók nem valódi embriók, nincs meg bennük a lehetõség, hogy élõ állat fejlõdjön ki belõlük, vagy legalább is nem volt meg akkor, amikor egerek méhébe ültették be õket.