Egy új kutatási eredmény áttörést jelenthet a föld

Azt találták, hogy a bazaltlávaüvegen az élet elsõ genetikai alapanyaga, a DNS-hez hasonló ribonukleinsav (RNS) képzõdik.

Ebbõl az üvegbõl bõséges mennyiség volt jelen a Földön 4,35 milliárd évvel ezelõtt, és a Marson ma is található ilyen korú bazalt - olvasható az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) keddi közleményében.

Az Alkalmazott Molekuláris Evolúció Alapítvány (FfAME) molekuláris biológusa, Elisa Biondi által vezetett kutatás során kimutatták, hogy hosszú, 100-200 nukleotid hosszúságú RNS-molekulák keletkeznek, amikor a nukleozid-trifosztfátok átszûrõdnek a bazaltüvegen, amelybõl 4,35 milliárd éve bõséges készlet állt rendelkezésre bolygónkon.

"Abban az idõben a bazaltüveg mindenhol fellelhetõ volt a Földön" - idézi Stephen Mojzsist, az ELKH CSFK földtudományi kutatóprofesszorát, a tanulmány egyik társszerzõjét a közlemény.

"A Hold kialakulása utáni néhány százmillió évben a gyakori becsapódások, amelyek a fiatal bolygón bõséges vulkáni tevékenységgel párosultak, bazaltláva, vagyis a bazaltüveg alapanyagának létrejöttét eredményezték. A becsapódások hozzájárultak ahhoz, hogy a szárazföldek olyan víztartó rétegeket õrizzenek meg, amelyekben RNS képzõdhetett" - magyarázta a kutató.

A becsapódások nikkelt is szállítottak, amelyrõl a kutatócsoport tavaly kimutatta, hogy nukleozid-trifoszfátokat képez a lávaüvegben is megtalálható nukleozidokból és aktivált foszfátokból. A borát-ásványok (mint például a bórax) szintén bazaltból segítették a trifoszfátok képzõdését. A borát a ribóz, vagyis az RNS "R" tagjának képzõdését is elõsegíti, mégpedig olyan egyszerû szénhidrátokból kiindulva, amelyek a korai Föld légkörében már jelen kellett, hogy legyenek. Esõként hulltak a légkörbõl a felszínre, és vulkáni kén-dioxid által stabilizált szerves ásványokat szállítottak magukkal - írják.

A becsapódó meteoritok kulcsfontosságúak voltak az egyszerû szerves molekuláktól az elsõ RNS-ig vezetõ út során. A becsapódó objektumok vas-nikkel magja oly módon változtatta meg a légkört, hogy az alkalmassá vált RNS-bázisok létrejöttére. Ezek szekvenciái genetikai információt tároltak.

Steven A. Benner, a FfAME kutatója szerint egy fontos kérdés azonban még nem tisztázott, még mindig nem tudják, hogy az összes RNS építõelem hogyan vett fel azonos általános alakot.

A vizsgálat eredményei áttörést jelenthetnek a marsi élet utáni kutatásban is. A tudósok szerint ugyanis ebben a korban a Marson is jelen voltak ugyanazok az ásványok, üvegek és a becsapódások is. A Mars azonban nem szenvedte el azokat a kontinenssodródásokat és lemeztektonikai eseményeket, amelyek minden 4 milliárd évnél idõsebb kõzetet betemettek a Földön. Így ezek a releváns kõzetek ma a Mars felszínén találhatók. A közelmúltban minden kõzetet megtaláltak a Marson, beleértve a borátot is.

"Ha az élet ezen az egyszerû módon alakult ki a Földön, akkor ez megtörténhetett a Marson is" - magyarázta Steven A. Benner. "Így még fontosabbá vált, hogy amint lehet, életet keressünk a Marson" - emelte ki.