Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) támogatás

A 2022-2025 közötti kutatási szakaszban többek között sor kerül a Szent István által itt alapított monostor maradványainak feltárásra, valamint egy, az eddigi vizsgálatok eredményeit bemutató kötetsorozat kiadására - közölte az ELKH kedden.

A tájékoztatás szerint a Karoling- és az Árpád-kor jelentõs emlékeinek kutatása 1994 óta Szõke Béla Miklós, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Régészeti Intézetének tudományos tanácsadója és Ritoók Ágnes, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze vezetésével zajlik.

Mosaburg, azaz Mocsárvár a Kr. u. 840-es évek elejétõl a Karoling-birodalom legkeletibb provinciájának, Pannóniának a "fõvárosa", a salzburgi érsekség által irányított keresztény térítés pannóniai központja volt. A 860-as évek végén Mosaburgban tevékenykedett a hittérítõ szerzetes testvérpár, Szent Cirill és Szent Metód. Rövid, ugyanakkor jelentõs szakasz kezdõdött a település történetében, amikor 869-ben a pápa által Pannónia érsekének felkent Metód székhelyévé vált - írják.

Ezek az elõzmények mind közrejátszottak abban, hogy 1019-ben Szent István itt alapította meg az egyik legkorábbi bencés kolostort Szent Adorján tiszteletére. Az apátságot - amely a középkorban közjegyzõi feladatokat is ellátott - az oszmán idõszakban végvárrá alakították át, majd a török háborúk befejeztével, 1702-ben I. Lipót parancsára felrobbantották.

A közlemény szerint Zalavár-Vársziget tervszerû régészeti kutatása hetven évvel ezelõtt kezdõdött Fehér Géza vezetésével, majd Cs. Sós Ágnes, 1994-tõl pedig Szõke Béla Miklós (BTK Régészeti Intézet) és Ritoók Ágnes (Magyar Nemzeti Múzeum) folytatták a feltárásokat. Ennek köszönhetõen mára jóval nagyobb mennyiségû, jelentõs értékû Karoling- és Árpád-kori épített emlék és régészeti leletanyag áll a kutatók rendelkezésére.

Az ELKH támogatásával 2022-2025 között megvalósuló projekt résztvevõi két feladat elvégzését tûzték ki célul. Egyrészt ásatásokkal tervezik tisztázni, mi maradt meg a Szent István által alapított monostorból, valamint Pribina és fia, Kocel, illetve Arnulf király udvarházának reprezentatív épületeibõl, másrészt egy kiadványsorozatban kívánják közzétenni az eddigi feltárások eredményeit.

A sorozat elsõ, már megjelent kötete egy olyan összefoglaló kiadvány, amely a Karoling-kori Pannonia provincia történetét és régészeti, építészeti emlékeit mutatja be európai kontextusba ágyazva. A következõ kötetekben többek között a Mosaburg suburbiumához tartozó Zalavár-Rezes lelõhelyrõl (Karoling-kori szolgálónépi település és temetõ), a kora Árpád-kori megyeszékhely (Colon civitas) Várszigeten álló templomáról és a körülötte elterülõ, a 13. század elejéig használt többrétegû temetõrõl számolnak be.

A leletanyag korszerû közléséhez kiterjedt természettudományos vizsgálatokat végeznek Mosaburg régészeti emlékanyagán. Ezek között szerepelnek az anyag- (XRF, NAA) és készítéstechnológiai (SEM), az antropológiai, az archeozoológiai, az archeobotanikai, az archeogenetikai, valamint az izotóp- és radiokarbon-vizsgálatok, amelyek alapadatait szintén beépítik a kiadványok vonatkozó részeibe, az eredményeket pedig egy önálló tanulmánykötetben foglalják össze.

A Várszigeten állt, Szent István alapította bencés monostor és a Karoling-kori grófi-királyi székhely még fellelhetõ épületmaradványainak régészeti kutatása 2022. május végén kezdõdik, és a tervek szerint augusztus közepéig tart majd - közölte az ELKH.